Három múzeum kapta meg idén Az Év Kiállítása díjat
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban október 21-én adta át Az Év Kiállítása 2025 díjakat, a zsűri által legjobbnak ítélt Kecskeméti Katona József Múzeumnak, a budapesti Néprajzi Múzeumnak és a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteménynek.
A társaság által 2010-ben alapított, évente adományozott kitüntetés célja, hogy a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását elismerje – írták közleményükben. A múzeumi szakma egyik legkülönlegesebb ünnepét Belső források, kreativitás, társadalmi hasznosság címmel a nap folytatásaként szakmai konferencia követi.
A rangos elismerésért idén két kategóriában folyt a megmérettetés: tízmillió forint alatti, illetve feletti bekerülési költségű válogatások pályáztak, és a zsűri végül az előbbi kategóriából öt, az utóbbiból kilenc pályázót választott a jelöltek közé.
A díjátadó ünnepségen Kalla Zsuzsa, a házigazda intézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának főosztályvezetője mondott beszédet.
Őket követte az esemény lelke, motorja, katalizátora, Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke, és Katona Júlia művészettörténész, Az Év Kiállítása bírálóbizottságának elnöke, majd Szende László, Kalla Zsuzsa, Katona Júlia és Bereczki Ibolya átadta az elismeréseket.
A tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában Az Év Kiállítása 2025 elismerést a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című időszaki kiállítása nyerte el, egy keresztény ikonográfiai téma interaktív módon, gazdag tartalommal, egyedi installációkkal történő bemutatásáért.
A tízmillió forint bekerülési költség feletti kategóriában Az Év Kiállítása 2025 elismerést megosztva nyerte el két múzeum. A díjban osztozott: a Kecskeméti Katona József Múzeum Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna–Tisza közén című időszaki kiállítása, valamint a Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása.
A Kecskeméti Katona József Múzeum Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna–Tisza közén című tárlata az utóbbi évek friss régészeti és archeogenetikai kutatásait körültekintő szakmai alapossággal, a széles közönség számára élvezetesen, látványosan mutatja be. Miközben új ásatási és történettudományi ismereteket ad át, egyben bemutatja azt is, hogy ez a mostanáig titokzatosnak tűnő nép is egyéni sorsú fiatalokból és idősekből, férfiakból és nőkből, mesterekből és katonákból, vagyis hús-vér emberekből állt.
A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című, a határon túli magyar kulturális értékeket széles szakmai összefogással megjelenítő, a székely népi kultúrát intenzíven, látványosan és dinamikusan bemutató időszaki kiállításáért részesült Az Év Kiállítása 2025 megosztott díjban. Az elismerés messze több, mint magas szintű szakmai dicséret: a székelyföldi múzeumok kiemelkedő gyűjteményi anyagának és a hozzájuk kapcsolódó történeteknek határokon átívelő bemutatása egyedülálló legújabb kori múzeumi történetünkben – írják a közleményben.
A következő, további magas elismerést a dicsérő oklevelek jelentették. A tízmillió forint alatti kategóriában a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum Üdvözlet Rimaszombatból című, egy letűnt kor képi emlékeit autentikusan, interaktívan megjelenítő időszaki kiállítása kapott oklevelet.
A tízmillió forint feletti kategóriában ugyancsak dicsérő oklevelet kapott még a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Újjászületünk! Csereyné – 200 című, a múzeum alapítójának elkötelezett gyűjtőtevékenységét innovatívan megjelenítő, letisztult vizuális élményt nyújtó állandó kiállításáért.
Ugyanebben a kategóriában részesült dicsérő oklevélben a dunavecsei Petőfi Emlékház Kis lak áll a nagy Duna mentében című állandó kiállítása, amely a költő Dunavecséhez köthető életszakaszát magas színvonalon, a személyes és történelmi szálakat hangulatosan egybefonva jeleníti meg.
2024-ben ismerte el először a Pulszky Társaság azokat az intézményeket különdíjjal, amelyek teljesítménye egy-egy speciális szempontból hosszú távon is inspiráló lehet. A 2025-ös ünnepen a fenntarthatósági és állományvédelmi szempontokat legjobban tükröző kiállítás kategóriában elismerést kapott a budapesti MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei című egyedi és innovatív tematikájú tárlata.
Az Év Kiállítása 2025 másik különdíja a legjobb eredeti mondanivaló kategóriában a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központhoz érkezett, a Tanulni a természettől? – Botanika című, a jövőbe tekintő, rendkívül látványos elemekkel és jól komponált tipográfiával szerkesztett, közös gondolkodásra invitáló időszaki kiállításáért.
A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében jelölti címek is gazdáikra találtak, így a tízmillió forint alatti kategóriában a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ El nem mesélt történetek – Vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményei (1989–2024) című időszaki kiállítása részesült elismerésben. Szintén ebben a kategóriában kapott jelölti oklevelet a budapesti MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum Hiányzó tekintet – Révai Ilka elfeledett életműve című időszaki kiállítása.
A tízmillió forint bekerülési költség feletti kategóriában Az Év Kiállítása 2025 jelöltje oklevelet kapott a budapesti Óbudai Múzeum Egy gyár anatómiája. Az óbudai hajógyárunk története című időszaki kiállítása. A jelölti oklevélben részesülők között volt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Egy múzeum tekintete. A Szent István Király Múzeum első 150 éve – „…a közönség használatára” című időszaki kiállítása, a pécsi Janus Pannonius Múzeum A hely szelleme – Genius loci című állandó kiállítása is, valamint a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum A nógrádi emberek az évszázadok sodrában – A salgótarjáni iparvidék története című állandó kiállítása.
Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
