A térség éghajlati és meteorológiai viszonyai miatt a hurrikánok már több ezer éve is viszonylag gyakoriak voltak. I.e. 1500 és i.sz.1000 között többször is lecsapott a mostaninál három-ötször nagyobb szélvihar. A maja indiánok feljegyzéseiben sokszor találkozni a tomboló viharistennel, a partmenti városokat leromboló Hurukánnal.
Kolumbusz útjain nem tombolt szélvihar, de feljegyezései szerint tisztelettel töltötte el amikor távolról tanúja volt hasonló légköri jelenségek kialakulásának. 1502-ben Santo Domingo mellett például hiába figyelmezette a spanyol admirálisokat, hogy a vihar miatt halasszák el a kincses flotta útját. Nem hallgattak rá, s 24 szállítóhajójuk bánta.
1715. júliusában 11 aranyat és ezüstöt szállító spanyol hajó indult útnak a kubai Havannából. A flotta parancsnokai tudták, hogy a hurrikán-időszak közepén indultak útnak, ám kitartottak, mert Spanyolországnak mindenképp szüksége volt az aranyra az örökösödési háború folytatásához. A hurrikán július 30-án a teljes flottát elpusztította Floridánál, több mint ezer ember halálát okozva.
A hajónaplók tanuságai szerint a leghalálosabb atlanti vihar az ami csak az Antillákon 20-30 ezer embert ölt meg, és több partmenti várost teljesen letörölt a térképről.
A napóleoni háborúk idején francia és angol hajók vívták háborújukat az Egyesült Államok partvidéke mentén, ám 1806. augusztusában hurrikán pusztította el a csatára felsorakozó hajókat. A harcoló felek ideiglenes békét kötöttek, s megmaradt hajóik visszatérhettek a kikötőkbe.
1861. novemberének elején hurrikán tette tönkre az amerikai polgárháborús Déliek terveit, akik 12 ezer katona Dél-Karolinába és Georgiába juttatásán ügyködtek. A haditengerészet 77 hajót szedett össze a célra, amely a déli államok rövid történetének legnagyobb flottája volt. Az expedíciót a szélvihar Cape Hatterasnál zavarta meg, de komoly veszteséget nem okozott.
1926: víz alatt a jövő
A mindmáig az Egyesült Államok egyik legnagyobb természeti katasztrófájaként tartják nyilván: 6-12 ezer embert ölt meg.
Az 1920-as években több millió amerikai költözött Floridába, hogy a földterületekkel üzleteljen, és felépítse az ideális Amerikát. A telekárak egyre emelkedtek, ám a gyors virágzásnak a hurrikánok hamar véget vetettek., ami több száz embert ölt meg, Miami Beach-et teljesen eltörölte, és a külvárosok teljesen víz alá kerültek. A túlélők nagy része vonatra szállt, és sosem tért vissza Miamiba. Két évvel később egy másik hurrikán érkezett Palm Beach-re, és több méter magas vízfallal csapott le a térségre, 2000 ember halálát okozva.
Az amerikai történelem legnagyobb hurrikánja
1943
1935. szeptember 2-án több száz munkanélküli első világháborús veteránt küldtek Florida Keys-be egy autópálya-építésre Miami és Key West között, ám. A bejelentések ellenére sem evakuálták a térséget, s a munkások közül több mint 250-en vesztették életüket. Az eset a Nagy Depresszió évei alatt országszerte zavargásokhoz vezetett a munkákat koordináló hivatalnokok ellen. Összesen végül több mint 400 halálos áldozat volt.
1944. decemberében egy Csendes-óceáni tájfunnak majdnem sikerült az, amire a japánok soha nem voltak képesek. A hurrikán William Halsey admirális flottáját a Fülöp-szigeteknél érte, és három rombolót süllyesztett el rajta 800 tengerésszel.
Sokáig úgy tűnt, hogy a leggyorsabb amerikai hurrikán az , amelynek sebességét 343 km/h-ra becsülték. Később a szélsebesség mérési eljárásaiban történt változások miatt kiderült, hogy az 1960-as évek adatai túl magasak. A legmagasabb szélsebességet - a későbbi adatok szerint - a Guam felett tomboló Pakak szupertornádó érte el óránkénti 380 km-es sebességével.
Camille
A mért adatok szerinti legnagyobb és leghosszabb életű tornádó, a második legnagyobb amerikai szélvihar, az , amely Mississippiben és Louisianában pusztított el mindent. Máig ez tekinthető a legerősebb trópusi viharnak: akkor sem csillapodott le, amikor a kontinens közelébe ért, sőt még fel is erősödött 305 km/óráról 335 km/órára.
A legtöbb kárt Amerikában az , amely akkori árakon 25 milliárd dollárnyi kárt okozott Floridában és a Golf-öbölben.
Itt járt Andrew
áradásokat és sárcsuszamlásokat okozott Hondurasban, és nagyjából 18 ezer ember halálát okozta. A térséget annyira átrendezte, hogy a megváltozott terepviszonyok miatt szinte új térképeket kellett rajzolni a területről.
A legutóbbi Katrina sebessége és mérete miatt az ötös toplista harmadik helyén szerepel az amerikai hurrikánok történetében.
A történelem legpusztítóbb szélvihara azonban nem amerikai: óránkénti 160 km-es sebességgel sújtott le 1970. november 13-án Bangladesh sűrűn lakott térségében, a Gangesz deltájában. Nagyjából 2-500 ezer halálos áldozattal járt.
Mai árakon számolva a legnagyobb károkat az 1965-ös Betsy okozta, amely akkor összesen 18 milliárd dolláros tételt jelentett. A Camille akkor 19 milliárdnyi, az 1989-es Hugo 16 milliárdnyi, míg az 1992-es Andrew 66 milliárdnyi kárt okozott. A Katrina jelenlegi adatok szerint 26 milliárdnál tart.
