Ugyan a quartett leginkább zenei kifejezés, a négy szólamot újraértelmezik Matzon Ákos művei, melyek esetében alanyi jogon is önálló művekről van szó ? beszélt a megnyitón Pataki Gábor művészettörténész. ?Négyes összefüggésben azonban kölcsönösen is értelmezik egymást, mind utalnak a társaikra, miközben a különbségeikkel ellenpontozzák, kiegészítik egymást. A négyes elrendezés nem véletlen, a térrétegeken gondolkodva ugyanis Matzon Ákos nem éri be egyfajta válasszal. Variációk születnek hát tevékenységei nyomán, bár tömörségre való hajlama ódzkodik a variálhatóságtól, summázni kezdi sorozatai tanulságait. Racionális gondolkodásmódja lehetetlenné teszi a hierarchia felállítását munkái között.?
A képek láttán négy választ kapunk kérdéseinkre, az egymás mellé tett csíkok, pluszok és mínuszok különböző megfejtésekkel szolgálnak. A játékosság a felhőkarcolókká alakuló szobrok láttán sem idegen a kiállítástól: a városalkotó gyermekalakja tűnik fel a játékváros fakó színei mögött ? fejtette ki Pataki Gábor. Megjegyezte, a pontosság és racionalitás mögött ? ha visszafogottan is ? felfedezhetők az érzelmek, az indulatok. Szoborarchitekturái ugyan Kassákot idézik, Matzon Ákos pontosan tudja, hogy az egykori művek visszahozhatatlanok, és éppen ezért nem pusztán utánozni akarja a 20. század konstruktivizmusát.
A Fuga Budapesti Építészeti Központ nagytermében rendezett kiállítás megnyitóján a Rozmán Lajos vezette Qaartsiluni Ensemble adott koncertet. Az április 10-én megnyitott kiállítás április 27-ig tekinthető meg.
Matzon Ákos neve nem lehet ismeretlen a magyar művészetkedvelők előtt: Fej vagy/és vitorla címmel a Klebelsberg Kultúrkúriában két évvel ezelőtt, ahol Finta József Kossuth-díjas építész elmondta: szemmel láthatóan felforrt a világ Matzon Ákos képein: gömbölyödő ívei a felhőket, a dombokat ábrázolhatják, éppen itt azonban a vitorlások ihlették meg a művészt. Ugyanakkor látszik: ennél többről van itt szó. A kiállítás előtt a budapesti Balassi Intézetben, azt megelőzően pedig a szintén a magyar kultúrát külföldön népszerűsítő intézmény berlini központjában, a Collegium Hungaricumban állították ki alkotásait. A német közönség sem ekkor ismerkedett meg egyébként a művésszel, rendszeresen hívják az országba kiállítani, nemrég pedig egy díj elkészítését is rá bízták. Annak kapcsán Gutenberg Galaxy címmel nyílt október 21-én Matzon Ákos képeiből kiállítás a TÜV Rheinland budapesti épületében. A magyar leányvállalat több kortárs képzőművészeti kiállításnak adott már helyet, a mostani apropóját pedig az adta, hogy Kölnben egy, a művész által készített könyvobjekt formájában adták át a Fenntartható fejlődésért-díját.
Matzon Ákos értéktöbbletet tapasztal a nyugat-európai országokban, de honvágya van, ha egy-egy kiállítása miatt külföldre kell utaznia. Édesapja szorította, hogy művész váljon belőle, de építészként dolgozott. Majd mégis elismert festőművész lett, 2010-ben megkapta a Munkácsy-díjat ? árulta el a Kultúra.hu-nak adott interjújában. ?Szerencsére én sokszor külföldön mérettettek meg, ahol nem számít, hogy itthon kinek vagyok, vagy kinek nem vagyok a pártfogoltja. Szerintem az a lényeg, egyébként, hogy önazonosak tudjunk maradni. Hogy a művészet hiteles maradjon, az embernek is hitelesnek kell lennie, fontos, hogy a művészetről konzekvensen gondolkodjon. Sajnos ma, ahogy vannak megélhetési politikusok, vannak megélhetési művészek is. Semmi mást nem akarnak, csak megélni és ennek megfelelően alakítják a műveiket. A hitelességre való törekvésben sokunk számára Kassák Lajosra lehet példaként tekinteni.?
