(MTI) II. Rákóczi Ferenc köztéri szobránál, szerdán a fejedelem nevét viselő általános iskola tanulói adnak műsort, a kuruc kort a tárogató hangja mellett korabeli ruhákba öltözött férfiak és nők idézik fel - mondta Serfőzőné Fábián Erzsébet. Az emlékév kiemelt eseménye lesz szeptember elején az Országgyűlés kihelyezett emlékülése a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója alkalmából.
Ugyancsak szeptemberben nemzetközi fotóművészeti kiállítást és országos történészkonferenciát rendeznek II. Rákóczi Ferenc emlékére. Szécsény neve II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején vált ismertté. A fejedelem az 1705 őszére tervezett országgyűlést eredetileg Rákos mezejére akarta összehívni, I. József császár azonban értesült erről, és ellenőrzés alá vette a területet. A fejedelmi udvar ezek után határozott úgy, hogy Szécsény lesz az országgyűlés helyszíne.
A katonai sikerek hatására összehívott országgyűlésen alakult meg a magyarországi rendek szövetsége, Rákóczi Ferencet Magyarország fejedelmévé választották. Ekkor döntöttek arról, hogy a rendi konföderáció lesz az államforma, és követelték a Habsburgoktól, mondjanak le az örökösödési jogról. A szécsényit követően 1707-ben hívták össze az ónodi országgyűlést, amelyen kimondták az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.
A fejedelem emlékét Szécsényben három szobor mellett az 1935-ben felállított II. Rákóczi Ferenc-emlékmű őrzi, a városháza nagytermének falán életnagyságú képe látható. A ferences kolostorban restaurálták a Rákóczi-szobát, amelyben a hagyomány szerint az 1705-ös országgyűlés idején szállt meg II. Rákóczi Ferenc. A művészettörténészek szerint a szoba mai képe megegyezik azzal, amely a vezérlő fejedelmet fogadta.
