A szocreál festmények eltűntek a mindennapokból, kevés alkotás bukkan fel aukciókon vagy régiségpiacokon, de feltehetőleg sok van még belőlük vidéken magánembereknél, gyűjtőknél, hivatalokban, pincékben, padlásokon.
Nem gondolunk rá, de sok helyen találkozhatunk még szocreál festészettel, szobrokkal: pályaudvarokon, köztereken Székesfehérvártól Karcagon át, Budapesttől Dunaújvárosig, Mezőkövesdig. Elvétve még hivatalokban is rájuk lelhetünk. Barabás Géza festménykereskedő és -szakértő egy év kutatómunkát fordított arra, hogy megtalálja a szocreál képzőművészet elfeledett ritkaságait. Betekintett a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria képnyilvántartásába és raktáraiba, de gyűjtőknél, kereskedőknél és régiségpiacokon is keresgélt.
„A kutatómunka kötelező velejárója, hogy a témával kapcsolatos eddig megjelent könyvek egy részét megnéztem és elolvastam. Az interneten fellehető néhány dokumentumfilm, interjúk szintén segítettek a téma mélyebb megismerésében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem interneten hozzáférhető előadásai, Kun Miklós Széchenyi-díjas történész hatalmas tudásanyaga sok segítséget nyújtottak a korszak politikai eseményeinek elmélyültebb megismerésében.
Az Arcanum digitális tudománytár archívumában a korszak újságjai visszakereshetők, cikkei elolvashatók, a korabeli filmhíradók megnézhetők. Ezek mind hasznos segítséget, információt nyújtottak a keresésben és a könyvem megírásában. A leghasznosabb segítség a budapesti Ecseri Régiségpiacon és a vidéki régiségpiacokon való képkeresés volt” – mondta Barabás Géza festményszakértő, a kiállítás kurátora.
A kiállítás megszervezése arra ösztönözte a festménykereskedőt, hogy egy könyvet is kiadjon a témáról,
melyben festményeket, rézkarcokat, korhű zászlókat mutat be. A kiállításon ötvenöt festmény, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő kilenc nagyméretű, impozáns, kimagasló kvalitású tekinthető meg.
„Sok kedvenc képem van a kiállított művek között, de ha feltétlenül szükséges kiemelnem néhány festményt, akkor a címlapra került, 1959-es Moldován István-képet, Breznay József nagyméretű alkotását, a Faluszínházat, Udvary Dezső A Lánchíd újjáépítése, Udvary Pál Épül a város című képét említeném meg több másik mellett” – árulta el Barabás Géza.
A festmények becsült értéke eltörpül a muzeális értékétől, egyediségüket nem lehet forintban mérni. A kiváló kvalitású, korhű, gondosan összeválogatott művek ismeretterjesztő módon történelmi visszatekintést, egyben értékes kulturális szórakozást nyújtanak az érdeklődőknek.
Az ingyenesen látogatható tárlat minden korosztálynak ajánlott.
Nyitókép: Udvary Pál: Épül a város (részlet). Forrás: Barabás Antik Shop
