Az Artisjus 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egyik kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához.
Az irodalmi elismeréseket odaítélő vezetőség döntését irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készíti elő, ebben idén Báger Gusztáv, Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Szilágyi Zsófia, valamint Szörényi László vett részt.
A Vita élő időben című verseskötetéért idén Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesülő Rakovszky Zsuzsa, Kossuth-díjas költő, író, műfordító az ELTE angol-magyar szakán szerzett tanári diplomát. Ezt követően az Állami Gorkij Könyvtárban (ma Országos Idegennyelvű Könyvtár), majd az ELTE angol tanszékének könyvtárában dolgozott, 1982 és 1986 között pedig a Helikon könyvkiadó szerkesztője volt. 1986-tól kezdve szabadfoglalkozású író és műfordító, jelenleg is szülővárosában, Sopronban él. Többek között olyan szerzők műveit ültette át magyar nyelvre, mint a 2013-ban irodalmi Nobel-díjban részesült kanadai Alice Munro, az amerikai Robert Frost, az angol Kingsley Amis és Robert Browning. Első önálló kötete, a Jóslatok és határidők 1981-ben jelent meg, azóta rendszeresen jelentkezik versgyűjteményekkel, a 2023-ban napvilágot látott Vita élő időben szám szerint már a tizenegyedik. Versei angol, német, francia és finn nyelven, regényei német, olasz, francia, török, bolgár és holland nyelven jelentek meg. A Kossuth-díj mellett számos elismerést és kitüntetést kapott: egyebek között József Attila-díjat (1988), Magyarország Babérkoszorúja díjat (1997), Márai Sándor-díjat (2003), Prima-díjat (2008), Libri irodalmi díjat (2016).
– írta laudációjában Grecsó Krisztián.
Láncra vert eső című kötetéért Győri László kap Artisjus-díjat költészet kategóriában. A költő Orosházán született 1942-ben, az ELTE-n szerzett magyar–könyvtár szakos diplomát. Több megyei és fővárosi könyvtárban dolgozott, 1994-től Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete könyvtárosa volt. A József Attila-díjas alkotó első műve Ez a vers eladó címmel 1968-ban jelent meg, azóta számos verses és elbeszélő kötet szerzője.
– írta a díjazott kötetről Báthori Csaba.
Idén Milbacher Róbert Keserű víz című regényéért veheti át a próza kategóriában az Artisjus-díjat. A Margó- és Litera-díjjal elismert író a JATE (ma Szegedi Tudományegyetem) magyar–történelem szakán végzett, majd ott doktorált 19. századi magyar irodalomból, azóta is a korszak kutatója. A Pécsi Tudományegyetemen tanít klasszikus és kortárs magyar irodalmat, valamint kritikaírást. Rendszeresen publikál kortárs kulturális és irodalmi kritikákat, tanulmányokat, esszéket, novellákat. Első prózakötete, a Szűz Mária jegyese 2016-ban jelent meg, ezt követte a Léleknyavalyák (2018), az Angyali üdvözletek (2020), majd 2023-ban a Keserű víz.
– méltatta a díjazott családregényét Margócsy István.
Bényei Tamás Az angol irodalom története könyvsorozat A 1930-as évektől napjainkig 1-2. rész címet viselő tanulmányköteteinek elismeréseként részesül a díjban. A magyar–angol nyelv és irodalom szakos tanár a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézetének Brit Kultúra Tanszékén tanít; 2010 óta professzor. Fő kutatási területe a kortárs angol regény, emellett műfordítással is foglalkozik. 2016-ban József Attila-díjban részesült. A Kijárat Kiadó gondozásában megjelent hétkötetes Az angol irodalom története sorozat történeti áttekintést nyújt, de foglalkozik az irodalomtudomány legfrissebb kérdéseivel is.
– írta méltatásában Szilágyi Zsófia.
Reményi József Tamás és Darvasi Ferenc Mindig volt egy szigetem című kötete kap idén Artisjus-díjat esszé kategóriában. Reményi József Tamás (1949-2023) Pro Literatura-, József Attila-, Komlós Aladár- és Osvát Ernő-díjas kritikus, szerkesztő posztumusz díjat kapott e kötetért. Az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar–orosz szakos tanári diplomát 1973-ban. 1975-től a Kritika munkatársa, 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, majd főszerkesztő-helyettese, két alkalommal megbízott főszerkesztője. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztője, kisebb kitérővel: 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, illetve főszerkesztője 1990 végéig. Később évekig a Palatinus Könyvkiadó irodalmi vezetője, majd a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének irodalmi szerkesztőségét vezette.
Kortárs magyar írók több száz kötetét és folyóirat-publikációját gondozta. Kritikáiból két kisebb gyűjteményt jelentetett meg (Sinistrától Ibusárig, 1998; Zsurnál, 2007). Tarján Tamással közösen egy műelemzés-kötetet (Magyar irodalom, 1945–1995), valamint hét kötetnyi irodalmi paródiát jegyez.
Darvasi Ferenc Király István- és Komlós Aladár-díjas szerkesztő, kritikus 1978-ban született. Az ELTE magyar szakán végzett 2005-ben. Pályáját könyvtárosként és folyóirat-szerkesztőként kezdte, könyvkiadói szerkesztőként folytatta. A Bárka folyóirat, a Magvető, a Noran Libro, majd a Helikon kiadó munkatársa. Kritika- (Határjárás, 2010), novellás- (Elválik, 2012) és beszélgetéskötetei (Köztünk vagy, Beszélgetések Mándy Ivánról, 2015; Mindig volt egy szigetem, 2023) jelentek meg. Sajtó alá rendezte Mándy Iván válogatott levelezését (Szeretve tisztelt Főcsatár, 2018).
– írja laudációjában Bazsányi Sándor. Az Artisjus-díjat alapítása óta eddig 89 költő és író vehette át.
