(MTI) - Greg Dorey brit nagykövet az egybegyűltek - köztük közéleti személyiségek és zsidó vallási vezetők - előtt kijelentette, hogy világszerte ismerik és elismerik Wallenberg személyes bátorságát és hősies tetteit, amelyek tízezrek életét mentették meg.
Elmondta, hogy Wallenberg 1944-ben Budapesten 37 épületet bérelt ki, amelyekre különböző címeken, például svéd kutatóintézet vagy svéd könyvtár, diplomáciai védettséget tudott szerezni. Novemberben kibérelte az épület harmadik emeletét a Hazai Banktól, amelynek alkalmazottai támogatták tevékenységét. Wallenberg gyakran tartózkodott a bank épületében, 1944 decemberének végén és 1945 januárjának elején ott is lakott. Szűkebb stábját helyezte el a harmadik emeleten, de az épület nem csak műveleti központként szolgált, falai között sok zsidó is menedéket talált - tette hozzá.
A nagykövet felidézte, hogy Wallenberg egyszer állítólag azt mondta: "láttak már valaha ehhez hasonló páncéltermet, itt a pénznél fontosabb dolgokat őrzünk, embereket". Wallenberg 1945. január 11-én hagyta el a Harmincad utcát, öt nappal később egy szovjet marsall Debrecenbe rendelte, ahonnan már soha nem tért vissza.
"Az Egyesült Királyság keresve sem találhatott volna inspirálóbb, jelképesen fontosabb helyet nagykövetsége számára, mint ez az épület, amelyben egykor Wallenberg és munkatársai dolgoztak" - mondta. Kifejtette, hogy a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem, az egyenlőség és a tolerancia értékeinek terjesztése a brit külpolitika egyik fő célkitűzése. "A jövőben is fel fogjuk emelni szavunkat az antiszemitizmus, a romaellenesség és az intolerancia minden más formája ellen, ezek teljességgel elfogadhatatlanok a modern egyesült Európában" - jelentette ki.
Cecilia Björner svéd nagykövet azt mondta: Wallenberg példája rácáfol azoknak a kételkedőknek a véleményére, akik szerint egy ember nem képes komoly változást elérni.
Az akkori események a múlt figyelmeztető jelei - fogalmazott, majd arról beszélt, hogy a sötétség erői ismételten teret nyernek az egész kontinensen, saját hazájában, Svédországban is. Ezek az erők nem tanulnak a történelemből, az a céljuk, hogy a társadalom bőrszín, etnikai hovatartozás, vallás és kultúra alapján ítéljen meg embereket az egyéniségük helyett, "ahogy Wallenberg védenceire is vadásztak, csupán mert zsidók voltak" - mondta.
A Raoul Wallenberg Egyesület nevében Forgács Gábor elmondta, hogy ő 1944. január 6-án járt az épületben, élelmiszert vitt a svéd diplomata munkatársainak, köztük szüleinek. Kifejezte: Budapest büszke lehet arra, hogy a legtöbb Wallenberg-emlékhelynek otthont adó város. Külön méltatta az emléktábla alkotóját, Czinder Antal Munkácsy-díjas szobrászművészt, aki - mint mondta - elkötelezett híve a svéd diplomata emlékének, "művei bizonyítják, hogy mélyen átélte Wallenberg sorsát".
Forgács Gábor szerint ma, "amikor Európa utcáin újra elvadult farkasok barangolnak", minden korábbinál fontosabb kijelenteni: "megvédjük azt az emléket, amely az emberséget és a személyes integritást jelenti".
