A Határtalan Design kiállítást és összművészeti rendezvénysorozatot első ízben rendezik meg tematikus tárlatként 14 ország 54 művészének részvételével. A különleges nemzetközi válogatás Ligeti György zeneszerző születésének 100. évfordulójához kapcsolódva, Ligeti sokrétű alkotói tevékenységének inspirációjára született. A kiállított anyagban a hangszerektől kezdve, hangzó bútorokon át, a design és a képzőművészet határán létrejött hangzó tárgyakon, installációkon és az azokat bemutató filmeken keresztül egészen a hangzó vagy zenei asszociációkkal bíró ékszerekig terjedő anyagot láthat a közönség.
A kiállító művészek között olyan, nemzetközileg is jelentős alkotók szerepelnek, mint a fiatal finn Hemmo Honkonen, akinek a harmonika hangját idéző akusztikus széke, illetve nyitáskor az ajtóba épített cintányért megszólaltató fali szekrénye látható Budapesten. Az Oslóban élő grúz származású zeneszerző és hangművész, Koka Nikoladze zenélő objektjét kizárólag hétköznapi tárgyakból építi. A Koppenhágában élő művészeti, mérnöki és zenei alapokról induló George Koutsouris munkájában rozsdamentes acél gépcsavarok között elektromos motorral mozgatott festett bükkfa golyók mozognak az analóg és a digitális világ egymásra hatását szimbolizálva. A formatervezett tárgyak között különleges színfoltot képvisel a lengyel Kamil Laszuk Red Dot díjas Musiconja, valamint az olasz Lorenzo Bravi interaktív hangzó tárgya, amely izgalmas példa arra, miként válhatnak hétköznapi tárgyak valódi hangszerré.
A magyar alkotók munkái közül látható például a Hermina Alkotócsoport egyik tagja, Kertész Krisztián fizikus fény-mozgás-hang kapcsolatára épülő interaktív objektje, Sztruhár Zsuzsa „biciklikerekes” zenegépe, Váczi Dániel és Terebessy Tóbiás Glissonic fúvóshangszer-családjának Glissotar névre keresztelt darabja, Pinviczki Judit résdobjai és hangzó ékszerei, valamint az Ejtech fraktál faliszőnyege, amely intuitív módon tárja elénk a tapintás és a hangképzés összefüggéseit.
A Határtalan Design kiállításokon hagyományosan minden évben más ország alkotói állnak a középpontban, ezúttal a spanyol alkotások kapnak kiemelt szerepet. Enrique del Castillo régi vetítőgépek újrahasznosított alkatrészeinek felhasználásával olyan optikai olvasókat hoz létre, amelyek a celluloidon megjelenő mintákat hanggá alakítják. Sofia Montenegro Ven y Ver című installációja a vizualitást hanggal és performatív elemekkel ötvözi. A két művész alkotásait november 16–19. között több performansz alkalmával ismerheti meg a közönség. A spanyol válogatásban két eltérő alkotói attitűddel dolgozó ékszerművész, a világhírű Trinidad Contreras egyedi kerámiaékszerei mellett Juan José Ibáñez régi villanyborotvák újrahasznosításával készülő hangzó kitűzői is helyet kapnak.
Külön tematikus egységet alkotnak a hangzó, illetve a zenére asszociáló ékszerek, valamint a IX. Texhibition. Ez utóbbi szintén a Ligeti tematikához kapcsolódik: a zeneszerző Musica ricercata című, 11 rövid darabból álló zongoraciklusára reflektálva textilművészek és egy grafikus közösen tervezett egy 11 darabos textilsorozatot.
A kiállításhoz különleges zenei programok kapcsolódnak, amelyek között Radnóti Róza Ligeti György és Bartók Béla műveiből összeállított zongoraestje, Lipták Zsófia Zámori Eszter ékszerére készült performansza, Mátrai Péter a 2023. évi Velencei Biennálé Magyar Pavilonjába készített Reziduum projektjének tér-tárgy-hang-zenei koncepcióját bemutató előadás, Sofia Montenegro Ven y Ver installációhoz kapcsolódó performansza, Enrique del Castillo 2020-ban PowSOLO Best Sound Art díjat nyert Phonoptic Readers című hangzó tárgyát bemutató koncert, valamint a modern jazzt játszó Glissonic Trió, a különleges glissotárt bemutató koncertje is helyet kapott. A finisszázson látható lesz a Kerényi Mihály által rendezett, Radnóti Róza előadásában készült Musica ricercata című zenefilm.
Nyitóképen részlet látható a kiállításból. Fotó: Juhász G. Tamás
