Református kulturális kincsek a Budapesti Történeti Múzeumban
Az elsősorban a református tárgyi kultúrát, Kálvin műveit és a református művészek alkotásait bemutató tárlaton a látogatók megismerkedhetnek a reformáció magyar kultúrára, irodalomra, művészetre és tudományra gyakorolt évszázados hatásával. A 2010. február 15-ig látogatható kiállítás átfogóan ábrázolja a dunamelléki reformáció történetét az európai reformáció kezdeteitől egészen a XX. századig. A mezővárosi polgárság életmódja, tárgykultúrája mellett az archaikus néprajzi és vallási jegyeket őrző ormánsági paraszti kultúrát is tanulmányozhatják az érdeklődők.
A tárlaton a református közéletben és a magyar társadalomban is fontos szerepet játszó írók, művészek, tudósok, köztük Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Jókai Mór, Fülep Lajos vagy Tüdős Klára portréival, alkotásaival is találkozhatnak a Budapesti Történeti Múzeumba látogatók.
A kiállítási tárgyak között Arany János nagykőrösi széke, eklézsialáda, protestáns gályarabokat ábrázoló fametszetek, kalotaszegi kendők és egy hadifogoly Biblia is megtalálható. A tárlat átfogó képet ad a templomépítészetről, továbbá a dunamelléki templomokban található orgonákról.
A református kulturális örökség kincsei között olyan kiemelkedő műalkotások is megtekinthetőek, mint Sylvester János Újszövetség-példányai, a Ráday család gyűjteményéből Cranach festménye, Mányoki Ádám portréi, Barabás Miklós, Csók István festményei, valamint az ipar-, és az ötvösművészet remekei.
A tárlaton megcsodálható Kálvin János egy kézirata is, amely igazi ritkaságnak számít, hiszen Magyarországon csak egyetlen dokumentum ismert, amelyen megtalálható a reformátor kézjegye. A kiállításon az az 1500-as években keletkezett átvételi elismervény szerepel, amelyet Kálvin saját kezűleg szignált. A hazai magángyűjteményből kölcsönzött dokumentum egy gabonakvótáról szól, amelyet a genfi tanács rendelt meg.
Lucas Cranach német festő egyik főműve sokak szerint a németalföldi reneszánsz egyik legszebb alkotása. Az Alexandriai Szent Katalin vértanúságát ábrázoló művet az 1950-es években azonosították és állították ki először. A festmény azóta számos külföldi kiállításon szerepelt, plakátok, katalógusborítók címlapja lett.