A konferencia a CAA (Computer Applications and Quantitative Methods in Archaeology) nemzetközi szervezethez fűződik, amely 1973-ban alakult régészek, örökségvédelmi szakemberek, muzeológusok, matematikusok és informatikusok összefogásával. Mint Jerem Erzsébet egyetemi docens, az MTA Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója, a szervezőbizottság elnöke elmondta, a budapesti konferenciának Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke a fővédnöke.
A tanácskozás szervezői között szerepel az MTA Régészeti Intézete, az ELTE Régészettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Közép-Európai Egyetem (CEU), az Archaeolingua Alapítvány és a Research Institute for Visualisation, Architecture and Archaeology (RIVAA). "Ez egy interdiszciplináris téma - informatikai alkalmazások az örökségvédelemben. A különféle nagy ásatások dokumentálásáról, a múzeumi anyagok archiválásáról, nemzeti adatbázisok felállításáról, háromdimenziós tájrekonstrukcióról szól a tanácskozás" - hangsúlyozta Jerem Erzsébet, hozzátéve, hogy először kapta meg a CAA-tanácskozás rendezési jogát egy volt szocialista ország.
Ismertetése szerint eddig 33 ország, az európai államok mellett Ausztrália, Bolívia, az Egyesült Államok, India, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Tajvan, Törökország, Ghána, Nigéria szakemberei jelezték részvételüket. Mint Jerem Erzsébet elmondta, a szervezők 200-250 résztvevőre számítanak. Az előadások hat párhuzamos szekcióban zajlanak, emellett lesznek workshopok és kerekasztal-beszélgetések. A Budapesten elhangzó előadások nyomtatott formában még az idén megjelennek.
A konferencia meghívott díszelőadója Alonson C. Addison, az UNESCO Igazgatótanácsának különleges tanácsadója, a Berkeley's Center for Design Visualization megalapítója. "Előadásában világörökségi székhelyekkel foglalkozik. Ezek túlterheltek a turistáknak köszönhetően, s tönkremennek a levegőszennyezés miatt. Az előadás arról szól, hogy a modern eszközök segítségével mi tehető megóvásuk érdekében. Ide tartozik bizonyos lelőhelyek teljes védelme, amelyek többé nem lesznek majd látogathatók, valamint virtuális múzeumok létrehozása" - emelte ki Jerem Erzsébet.
Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének igazgatója, aki a konferencia megnyitó előadását tartja, a régészet új kihívásairól beszél majd. "A konferencia nem annyira a régészetről szól, mint inkább a leletek tudományos feldolgozásáról, az interdiszciplináris alkalmazásokról, másrészt a magyar régészet gyakorlati fejlődésének egyfajta prezentációja lesz. Azt mutatjuk be, hogy mi történt Magyarországon 1990 és 2008 között, amikor a magyar régészet teljesen átalakult, köszönhetően a nagyberuházásokhoz - mindenekelőtt az autópálya-építéshez - kötődő feltárásoknak. Ez egy teljesen újfajta hozzáállást igényelt, újfajta régészetet, amikor nem kis felületen folytak az ásatások, mint korábban, hanem több tíz- illetve százezer négyzetméteres felületeken, s hatalmas, statisztikai mennyiségű lelet került elő" - hangsúlyozta Raczky Pál, aki új kihívásnak nevezte a régészeti emlékek sorsának további alakulását.
Ismertetése szerint a feltárások során légi és műholdfelvételek készültek, számítógépes alkalmazásokat honosítottak meg, ezeket a módszereket már rutinszerűen alkalmazzák a magyar régészek. "Amikor az autópálya-építéshez kötődő régészeti feltárások elkezdődtek, nem volt idő arra, hogy kitaláljuk a magunk sajátos útját, kénytelenek voltunk az európai szabványokat és eredményeket átvenni. Az lenne jó, ha ezt a folyamatos kommunikációt fenn lehetne tartani" - mondta Raczky Pál.
(Múlt-kor/MTI)
