Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója elmondta: a legújabb leletek és a több mint 100 éve folyó régészeti feltárások eredményei alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a mai Kecskemét területén a 10. század közepétől folyamatosan magyarok élnek. A környező településeken zajló kutatások, mint a bugaci monostor és az egyéb, tatárjáráskor elpusztult települések feltárásai rávilágítottak arra, hogy a legfontosabb kereskedelmi és hadi utak már ezer évvel ezelőtt is pontosan itt haladtak el. A várost nagy valószínűséggel már akkor is Kecskemétnek hívták.
A városban az elmúlt évtizedben a régészek több, 10-11. századi temetőre leltek.
A Mercedes-gyár területének feltárása során egy még korábbi jelentős, az avar korra tehető hatalmas településközpontot is találtak.
Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: már a 10. század előtt, a 8. századtól megjelent a korábbi, avar közösséghez illeszkedő fontos településkoncentráció. Kecskemét egykori polgármestere, Kada Elek a 19. században a város belterületén végzett feltárások során egy 10-11. századi temetőre lelt, amely szintén a magyar megtelepedés korai indulását jelzi. Később gyakran kerültek elő mélygarázsépítéseket megelőző régészeti munkálatok során további korai Árpád-kori emlékek is, amelyek közül kiemelkedik a Balaton utcán végzett feltárás, ahol szintén 10-11. századi településnyomokra leltek. Ezek és Kecskemét középkori, kora újkori története mind azt bizonyítják, hogy a honfoglalás korától biztosan folyamatosan éltek magyarok ezen a területen, így Kecskemét legalább egy évezredes múltra tekinthet vissza – tette hozzá az osztályvezető.
Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze kiemelte: jelenleg is zajlik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújítását megelőző feltárás Kecskemét belvárosában. Felidézte: a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően faépületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori, négyzet alaprajzú kolostort a tűzvész után kezdték el építeni, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába. A Kéttemplom köz felől látható, toronyszerű kiugró rész viszont sokkal korábbi. A kulcslyukszerű lőrések alapján feltehetőleg még az 1400-as évek kezdetén építhették. Az intézet szobáinak mélyítése során ezt, az alapfalak között megmaradt magot tárják fel.
A régész régóta keresi Kecskemét belvárosában az Árpád-kori emlékeket.
A Kodály Intézetnél zajló feltárások során félig földbe mélyített, jelentős méretű lakóházat találtak, valamint további gödröket és cölöphelyeket, amelyekből egyértelműen Árpád-kori, az 1200-as évekre tehető kerámiák kerültek elő. Ez alapján ismét bizonyítást nyert, hogy Kecskemét mindenképpen 650 évnél idősebb – fogalmazott. Az épület oldalából kiugró tornyot azonban még csak ezután fogják átvizsgálni, és itt is komoly eredményekre számítanak. A régészek egybehangzó véleménye szerint a belvárosban minimum háromméteres mélységben fekszik Kecskemét ezeréves történelme.
A képen Wilhelm Gábor ásatásvezető régész a Tiszaug közelében talált, eddig ismert legnagyobb gepida lándzsát mutatja a Kecskeméti Katona József Múzeumban 2019. november 13-án. A múzeum munkatársai az M44-se autópálya nyomvonalán közel kétszáz gepida sírt tártak fel. Fotó: MTI/Ujvári Sándor
