Árpád-kor
Időalagút nyílik az Árpád-korba Esztergomban és Zsámbékon
Hetedik alkalommal rendezik meg Magyarország egyik legeredetibb interaktív történelmi fesztiválját, a Fékomadtát. Az október 9–11. között zajló ingyenes programok harcosok, kézművesek, zenészek segítségével idézik meg a középkort Zsámbékon és az Esztergomi Vármúzeumban. Idén is megtartják a Királyok útja Visegrád–Esztergom–Zsámbék történelmi teljesítménytúrát.
Tatárjárás kori tömegsírt tártak fel Tázláron
Tatárjárás kori tömegsírt tártak fel a régészek a Bács-Kiskun vármegyei Tázláron, melyből összekötözött végtagú, zsugorított helyzetben eltemetett áldozatok maradványai kerültek elő. A szakemberek igyekeznek a feltárt leleteknek emléket is állítani, régészeti emlékparkot hoznak létre, és folyamatosan bővítik.
A legújabb régészeti eredményekről tartottak konferenciát a Nemzeti Múzeumban
Az elmúlt év új kutatásairól és eredményeiről tartott háromnapos konferenciát az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete. Az előadások szinte felfoghatatlanul nagy, 320 ezer éves időintervallumot öleltek fel, és az őskőkortól a kora újkorig számos lelőhely, leletcsoport kutatásából mutattak meg új eredményeket.
Az Árpád-kori joghurttól a megkésett levesig
Mátyás király kedvenc csemegéje a marcipán volt, II. Rákóczi Ferenc pedig minden reggel forró csokoládéval kezdte a napját. E különleges étkezési szokásokon túl is számos érdekességet tartogat a magyar gasztrotörténelem a honfoglalás korától kezdve.
Az Árpád-házi királyok idején eresztett gyökeret a szőkedencsi hársfa
Európa egyik legnagyobb hársfáját, a zsennyei „ezeréves tölgyet” és az ötvöskónyi őshársat – amelyet a legenda szerint Koppány vezér ültetett, és amely alatt IV. Béla is megpihent – is megismerhetik az érdeklődők a badacsonyörsi Folly Arborétumban. Az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállítás Kállai Márton André Kertész-nagydíjas fotóriporter és képszerkesztő munkatársunk, Kovalik Máté ötletéből válhatott valóra.
Régészeti eredmények igazolják, hogy Kecskemét már ezer éve is lakott volt
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett.
Árpád-kori és germán sírokat találtak Tatabányán
Több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán.
Árpád-kori templom és római villa maradványaira bukkantak Sztánán
Római falrétegre épített Árpád-kori templom maradványait találták meg a Kolozsvártól mintegy 60 kilométerre található Szilágy megyei Sztánán.
Angol nyelvű könyvsorozat az Árpád-kori Magyarországról
Az Árpád-kori Magyarországról indított angol nyelvű könyvsorozatot az ELTE Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Fodor Pál és Zsoldos Attila szerkesztésében.
Árpád-kori templom maradványait tárták fel Kisszékelyben
Árpád-kori templom maradványait tárták fel régészek a Tolna megyei Kisszékelyben, az épület érdekessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és a magyar hívek a 19. század elejéig megőrizték.
Feltárják Baglyaskő várát Salgótarjánban
Az 1200-as években épült Baglyaskő várának feltárásán dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarjánban, a leleteket kiállításon mutatják majd be. A hiánypótló munkát az Interreg VA Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program Élő örökség projektjéből finanszírozzák.
A tatárjárás nyomai Szankon
Fejlett társadalom élt a térségben a tatárjárás előtt, amely szinte nyomtalanul eltűnt a 13. században. Bár a kor legnagyobb hadseregét aligha volt esélyük megállítani, az itt élők mindent elkövettek ennek érdekében. Erre utalnak a szanki ásatások is: a régészek a Kiskun Emlékhelynél folytatott feltárás után nemrég egy másik Árpád-kori templomot és erődítményt is feltártak.