A könyvsorozat célja, hogy nemzetközi szinten is megismertethesse az olvasóközönséggel az egyik legizgalmasabb történelmi korszakot, és benne az ősi Árpád-házat.

A sorozat első része, Weisz Boglárka Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom (Arpadiana 1.) című kötete a középkori magyar kereskedelem színterei közül a vásárokat és a lerakatokat vizsgálja. A kötet a szerző Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban című könyvének bővített és átdolgozott változata.

A második kötet, Bagi Dániel Divisio Regni (Arpadiana 2.) című munkája, az Árpád-kori dinasztikus vetélkedésekről mesél izgalmas formában.

A könyv főcímét adó „divisio regni” széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban, amely a Bibliából származik, és a középkor folyamán kétféle értelmezése volt. Egyszerre jelentette az ország megosztását és a trónviszályokat, valamint az országon belüli széthúzást, azaz azoknak a vitáit, akik a trónért folytatott harcokban részt vettek. E könyv is ebből a két szempontból elemzi a 11. századi dinasztikus konfliktusokat.

A disszertáció magyarul a Divisio regni – Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Premyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században címmel olvasható.

Gál Judit Dalmatia and the Exercise of Royal Authority in the Árpád-Era Kingdom of Hungary (Arpadiana 3.) című értekezése a dalmáciai városokkal foglalkozik, és magyar nyelven Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban – A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai jellemzői címmel jelent meg.

A kötet a magyar-horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül mutatja be Dalmácia helyét a magyar államban.

A sorozat negyedik kötete, Zsoldos Attila The Árpáds and Their People (Arpadiana 4.) című könyve, az Árpád-kor történetének bemutatására vállalkozik.

A korszak történetét az események egyetlen szálon futó előadása helyett az Árpád-kor társadalmának tükrében ismerheti meg az olvasó. A korszak forrásait, az Árpád-kori magyar történelem színterét, a kor szereplőinek egy-egy típusát rajzolja meg a királytól a szolgán át a szabad parasztig.

Az Árpád-ház program és kapcsolódó fejlesztési alprogramjainak kidolgozására a kormány operatív testületet hozott létre, amelynek vezetésére az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Fodor Pált kérte fel. A testület a korszak vezető kutatóinak bevonásával dolgozta ki a 25 éves (2013-2038) Árpád-ház programot, amelynek a megvalósítása 2018-ban indult el.

A program középpontjában a székesfehérvári nemzeti emlékhely ápolása, bemutatása és fejlesztése áll, de emellett komoly támogatást nyújt olyan történeti, filológiai, régészeti, archeogenetikai kutatásoknak is, amelyek az Árpád-háznak – és tágabb értelemben az Árpád-kornak – az eddigieknél alaposabb megismerését és bemutatását teszik lehetővé.

Fotók forrása: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat