Az Árpád-kori Magyarországról indított angol nyelvű könyvsorozatot az ELTE Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Fodor Pál és Zsoldos Attila szerkesztésében.
A könyvsorozat célja, hogy nemzetközi szinten is megismertethesse az olvasóközönséggel az egyik legizgalmasabb történelmi korszakot, és benne az ősi Árpád-házat.
A sorozat első része, Weisz Boglárka Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom (Arpadiana 1.) című kötete a középkori magyar kereskedelem színterei közül a vásárokat és a lerakatokat vizsgálja. A kötet a szerző Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban című könyvének bővített és átdolgozott változata.
A második kötet, Bagi Dániel Divisio Regni (Arpadiana 2.) című munkája, az Árpád-kori dinasztikus vetélkedésekről mesél izgalmas formában.
A könyv főcímét adó „divisio regni" széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban, amely a Bibliából származik, és a középkor folyamán kétféle értelmezése volt. Egyszerre jelentette az ország megosztását és a trónviszályokat, valamint az országon belüli széthúzást, azaz azoknak a vitáit, akik a trónért folytatott harcokban részt vettek. E könyv is ebből a két szempontból elemzi a 11. századi dinasztikus konfliktusokat.
A disszertáció magyarul a Divisio regni – Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Premyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században címmel olvasható.
Gál Judit Dalmatia and the Exercise of Royal Authority in the Árpád-Era Kingdom of Hungary (Arpadiana 3.) című értekezése a dalmáciai városokkal foglalkozik, és magyar nyelven Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban – A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai jellemzői címmel jelent meg.
A kötet a magyar-horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül mutatja be Dalmácia helyét a magyar államban.
A sorozat negyedik kötete, Zsoldos Attila The Árpáds and Their People (Arpadiana 4.) című könyve, az Árpád-kor történetének bemutatására vállalkozik.
A korszak történetét az események egyetlen szálon futó előadása helyett az Árpád-kor társadalmának tükrében ismerheti meg az olvasó. A korszak forrásait, az Árpád-kori magyar történelem színterét, a kor szereplőinek egy-egy típusát rajzolja meg a királytól a szolgán át a szabad parasztig.
Az Árpád-ház program és kapcsolódó fejlesztési alprogramjainak kidolgozására a kormány operatív testületet hozott létre, amelynek vezetésére az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Fodor Pált kérte fel. A testület a korszak vezető kutatóinak bevonásával dolgozta ki a 25 éves (2013-2038) Árpád-ház programot, amelynek a megvalósítása 2018-ban indult el.
A program középpontjában a székesfehérvári nemzeti emlékhely ápolása, bemutatása és fejlesztése áll, de emellett komoly támogatást nyújt olyan történeti, filológiai, régészeti, archeogenetikai kutatásoknak is, amelyek az Árpád-háznak – és tágabb értelemben az Árpád-kornak – az eddigieknél alaposabb megismerését és bemutatását teszik lehetővé.
Fotók forrása: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
