A Tihanyi altemplomként ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól. A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye vagy a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.
Az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.
A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. Ennek keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek, Takács Ágoston ásatásvezető régész és munkatársai vezetésével.
Kiemelt kép: YouTube
