Régészek folytatnak ásatásokat a kelet-franciaországi Elzászban, az egykori natzweiler-struthofi náci koncentrációs táborban abban a reményben, hogy többet megtudhatnak a foglyok hétköznapi életéről.
A húszfős francia csapat a nyáron már feltárt egyebek közt egy kényszermunkások által épített utat, az egykori kovácsműhelyben pedig, amelyből már szinte csak az alapok maradtak fenn, az Ivan nevet találták meg egy kőtalapzatba vésve.
A Vogézekben létesített koncentrációs tábor 1941 és 1944 között működött, ez idő alatt 52 ezer ember raboskodott itt szerte Európából, főleg politikai foglyok, de zsidók, cigányok és homoszexuális férfiak is.
A foglyok többséget egy közeli kőfejtőben kényszerítették munkára, és sokan belepusztultak a túldolgoztatásba, illetve a lágerben uralkodó rossz életkörülményekbe.
Az ásatások jövő nyáron azoknak a rejtélyes alagutaknak a feltárásával folytatódik, amelyeket a foglyokkal vájattak a Vogézek hegyeibe, egyelőre ismeretlen rendeltetéssel.
A kutatókat leginkább azok a leletek érdeklik, amelyek a különféle túlélési stratégiákról, a foglyok életben maradási akaratáról tanúskodnak. Mint mondják, a fennmaradt dokumentumok erről keveset árulnak el, és a túlélők beszámolói sem mindig kielégítőek ezen a téren.
A lágerbeli ásatás költségét mások mellett a francia kulturális minisztérium fedezi.
A németországi lágerek területén már az 1990-es évek elején is történtek ásatások, azóta már másutt is Európában. A régészeket főleg az épületek szerkezete, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, a kényszermunkások dolgoztatásának helye és a foglyok személyes tárgyai érdeklik.
Nyitókép: az elszászi natzweiler-struthofi náci koncentrációs tábor. Fotó: Shutterstock/Ankor Light
