Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a második libanoni háború végén jelentette be, hogy 22 millió sékelt fordítanak a projekt megvalósítására, amelynek kezdeményezője Zohar Oved, Tiberias polgármestere volt. Az Ozer Berkowitzról elnevezett park az Izraeli Régészeti Hatóság, a tiberiasi Gazdasági Fejlesztési Társaság és a Berkowitz család együttműködésében épül. A Berko Park 100 ezer négyzetméteres (100 dunam) területe magában foglalja az ókori város romjait az i.sz. I. században történt alapításától a XI. századi Fátimida-dinasztia uralkodásáig.
Jehuda Farhi és Shahar Puni építészek tervei szerint a bejáratnál egy látogatóközpont és különböző, gyerekeknek szóló szórakozási lehetőségek várnák a látogatót. Ezután meg lehet tekinteni a bizánci város kőfalát, vagy át lehet sétálni a római város csodálatosan helyreállított kéttornyú kapuja alatt. A kaputól kővel borított út (cardo) vezet a római városközpontba (és a későbbi korszakok központjába). Innen a római város geometriáját követő ösvényekkel teli "zöld övezet" kezdődik, amely bemutatja Izrael növényvilágát. A gyalogutak egy több ezer ülőhelyes közösségi központhoz vezetnek, ahol kulturális eseményeket akarnak rendezni.
A főút tovább vezet észak felé a fürdőházakhoz és a bazilikához. Az ásatások során talált leleteket, kőoszlopokat, oszlopfőket, ókori mezőgazdasági eszközöket a cardo mellett helyezik el. A park létesítményei különböző szórakozási lehetőségeket is kínálnak: kerékpárút indul például a Galileai-tavat megkerülve a Svájci erdőig. A park ezen része a tervek szerint már a nyárra elkészülhetnek.
A további tervek között szerepel a Bereniké-hegy lábánál fekvő római kőszínház feltárása, ahol később majd nagyszabású előadásokat kívánnak tartani. A Berko Park olyan területen helyezkedik el, ahol sok régészeti emlék található: például az Anchor templom a Bereniké-hegy lábánál, egy másik bizánci templom, cardo, piactér, csatornák és víztároló. Ezeket később mind a park részévé akarják tenni.
