 |
(MTI) - Andóczi Balogh Éva, a könyvtár munkatársa elmondta, hogy a tervezett tárlatsorozat a helyi hagyományokkal rendelkező kézműves foglalkozások könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be.
A Mesterségek dicsérete című kiállításon céhes dokumentumok, oklevelek, illusztrált mintakönyvek, tanulólevelek, inasrajzok, fotók révén pillanthatnak be az érdeklődők a hajdani műhelyek világába. A bemutató külön színfoltjaként a régi mesterségek mai művelőinek munkáit is szemügyre vehetik a látogatók a könyvtár földszinti aulájában.
A január 17-ig látható első kiállításon kiderül például, hogy a szegedi szűcsmesterség néprajzi feldolgozása Bálint Sándornak köszönhető, és hogy a szűcsök már a török időktől jelen voltak a dél-alföldi településen. A szabó szakma jelenlétét egy 1418-ból származó okirat bizonyítja, amely egy szegedi szabó fia, Mátyás jegyzői tevékenységéről beszél.
Tudni lehet, hogy a tiszai malmok, hajók, a középkori szegedi vár, a templomok vasalásában már a korai időkben szükség volt a kovácsok munkájára. A könyvtár anyagában ráleltek egy 1422-ben kelt oklevélre, amely hiteles adatokat ír egy kovácsmesterséget űző szegedi lakosról. A kovácsok sokáig közös céhben működtek a bognárokkal, és csak 1821-ben alapítottak önálló céhet.
A kiállításon két jeles díszkovács munkásságával is megismerkedhet a közönség: Kónya György, aki az 1900-as párizsi világkiállításon műlakatos ezüstéremben részesült kétszárnyas vaskapujáért, ötven évig dolgozott a városban, munkái közt vannak a püspöki palota, a fogadalmi templom és a fürdő kovácsolt alkotásai. Szintén neves díszkovács volt Fekete Pál, akinek munkái elsősorban a zsinagógához kötődnek, de a Reök-palota korlátai is őt dicsérik.
A kiállítás-sorozathoz kapcsolódik egy másik tárlat is: a Somogyi-könyvtár földszintjéről nyíló Internet-Térben Selyembe álmodott képek címmel E. Somogyi Andrea selyemfestő iparművész munkáiról készült fotókat láthat a közönség január 30-ig.
A két intézmény között tavaly kezdődött az együttműködés, amikor a kamara fennállásának 120. évfordulóját ünnepelte, és kiderült, hogy a könyvtár helytörténeti anyaga komplex képet tud nyújtani a kamara múltjáról. A könyvtár célja az együttműködés révén minél jobban bemutatni helyismereti gyűjteményének teljességét. A kamara pedig a tárlattal egyebek közt a felnövekvő nemzedék számára mutat jövőképet, hiszen az emlékek bizonyítják, hogy nemcsak a diplomával, hanem a szakmákban is beteljesedhet az élet - tette hozzá Andóczi Balogh Éva.
