(MTI) - A képzőművészeti fesztiválnak helyt adó Giardini parkban 15 ezer négyzetméteren 77 ország száz művésze mutatkozik be a nemzeti pavilonokban. A közönség a nemzetközi képzőművészeti seregszemlét június 10. és november 21. között tekintheti meg. "Gondolkozz az érzékeiddel, érezz a gondolataiddal - művészet a jelenben" - hangzik az idei biennálé központi gondolata
Az 1909-ben épült magyar pavilonban Andreas Fogarasi Bécsben élő magyar származású fiatal művész Kultur und Freizeit (Kultúra és Szabadidő) című videoinstallációja látható. A pavilon sötétszürkére festett belső falai között állnak a fekete boxok, "miniatűr mozik", amelyekben hat budapesti kultúrházat bemutató rövidfilmet vetítenek.
A Giardiniben népszerű volt az északi országok pavilonja is, ahol más alkotások mellett egy teljes falon céltáblák láthatók, amelyekre dobozokba készített darts-nyilakat lődözhetnek a látogatók. A pavilon előtt három mobil nyilvános WC áll. A pénzért látogatható, a francia és a norvég nemzeti színekre festett, koedukált helyiségek tetején a "szabadság", "egyenlőség", "testvériség" felirat olvasható.
A biennálé igazi különlegessége lehet az Elveszett Paradicsom (Paradise Lost) című tárlat, melyen nyolc ország 16 roma származású alkotója, közöttük hét magyar mutatkozik be. A barokk stílusú Palazzo Pisaniban berendezett tárlaton a háromszintes épület legfelső emeletén, különböző méretű szobákban egy-egy roma művész alkotásai láthatók. Színes, csillogó babák, mosógépdobba alakított Barbie-babák, roma életképeket és roma mitologikus alakokat ábrázoló festmények, kollázsok, szobrok és fotók képviselik a roma művészetet.
A többségi társadalomban a romákról évszázadok óta egzotikus, romantizált, csörgődobos kép él, ez a kiállítás pedig egy olyan művészeti paradigmaváltás része, amely azt üzeni, hogy sem a romák, sem alkotásaik nem egzotikus tárgyak - mondta Junghaus Tímea kurátor. A pavilon célja, hogy a roma képet újra meghatározza, a sztereotípiákat pedig lebontsa, olyan romákat mutat be, akik büszkén vállalják, hogy romák.
Szentandrássy István figurális festészete a roma mitologikus alakokat, egzotikus lényeket, a történelmet ábrázolja, a terem egy "roma Dózse-palotát idéz". Oláh Mara (Omara) kék képsorozata a művész élete során, cigánysága miatt elszenvedett meghurcoltatásokat ábrázolja.
Junghaus Tímea elmondta, hogy a biennálé szervezőit először "sokkolta" a roma pavilon ötlete, de a tárlat erős koncepciója, neves tudományos és politikai támogatói is segítettek meggyőzni a szervezőket, így várhatóan a következő biennálén is helyet kap a roma tárlat. A kiállítás létrejöttében főszerepet vállalt a Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute). Viktor Misiano olasz művészettörténész megnyitóbeszédében úgy vélte, hogy az "öreg hölgy", a több mint száz éves múltra visszatekintő biennálé számára új irányt, új lehetőséget jelent a roma pavilon.
Korábban:
