A filmforgatás jó alkalmat teremtett a múzeum koncepciójának újragondolásához ? meséli Gajdó Tamás múzeumi osztályvezető a látogatókkal teli villa kertjében, két műsorszám fölkonferálása közt. ? Hogy a filmesek beköltözhessenek, ki kellett ürítenünk a termeket. Így aztán a közel tíz éve készített állandó kiállításunk helyére új koncepció szerint terveztük meg a visszaköltözést. Korábban úgy képzelték a múzeumokat, amelyik az a hely, ahová minél több tárgyat, fényképet, dokumentumot kell összezsúfolni. Ez így is van, de ma már, a technika segítségével mindezt sokkal levegősebben, áttekinthetőbben lehet megoldani. Egy digitális keretbe több száz fotót, színlapot, följegyzést tudunk fölvinni, és a néző kedve szerint lapozgathat bennük. Ezért a most nyíló új állandó kiállításunk, mely Bajor Gizi legendás művészetét és tragikus sorsát mutatja be, sokkal szellősebb, áttekinthetőbb, jobban fölidézi a villa akkori hangulatát, mikor a színésznő a férjével lakta, mégis bőségesebb anyagot tálalhatunk az érdeklődők elé.
A villa kertjében egyre többen lesznek, a látogatók közt elvegyülve pedig a múzeum munkatársai, kutatói, könyvtárosai, múzeológusai, rögtönzött tárlatvezetésekre is vállalkozva. Azé a múzeumé, melynek nemcsak ez a színészmúzeuma van, hanem nem messze innen, a Krisztina körúton a ?központja? is, hivatalos nevén Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Ács Piroska igazgató, miközben a harmincas évek kupléira karaokézókat figyeljük, arról mesél, hogy szeretné, ha köztudottá válna, hogy a két épület egy intézmény. Jövőre ezért olyan akciót terveznek, mely erre hívja föl a figyelmet. És szeretnének a XII. kerület vérkeringésébe is jobban bekapcsolódni. Eközben, hiába ez a leghosszabb éjszaka, kezd besötétedni, miközben a bokrokon furcsa árnyak imbolyognak. Az Élőkép Társulat különleges kertinstallációja ez, akiknek vasárnap ezen a helyszínen lesz a bemutatójuk. Mert színházi premiereket is tartanak itt.
A házban, a kertben folyamatos a jövés-menés, a kerti asztaloknál kisebb-nagyobb csoportok beszélgetnek, Hegedűs D. Gézát várják vissza, aki miután délután megnyitotta az új kiállítást, rohant a színházába játszani, de megígérte, hogy az est zárásaként visszajön, és énekelni fog a Hegedűs a háztetőn-ből. Egyre több mécses gyúl a ház felé vezető úton, egyre inkább érezni, hogy a megelevenedett múltból mindenkinek jut kis darab hazavinni is.
