Manapság a budapesti Belváros nem feltétlenül a kiskereskedelem fellegvára, hiszen jó néhány éve a külvárosi üzletközpontok bonyolítják le a forgalom jelentős részét. Pedig a városképhez már az 1800-as évektől szervesen hozzátartoztak a nagy áruházak.
Haris-bazár
Az áruházak a piacok lefedésével alakultak ki: először gyakran üvegtetejű passzázsokban kialakított bazárok épültek. Budapesten az egyik első a Haris-bazár volt 1875-ben, amelyet görög származású tulajdonosáról, Haris Gergelyről neveztek el. A neoreneszánsz épület üvegkupolával fedett üzletsora gyönyörű mozaikpadlójával, szökőkútjával a vásárlás előkelő élményét adta. A Haris-bazár a városrendezés áldozatává vált, manapság már csak az emlékét idézhetjük fel a róla elnevezett közben.
Röser-bazár
A Károly körúton egy elegáns historizáló épület tetején már 1884 óta hirdeti a fekete márványba vésett felirat: Röser bazára. Röser Miklós, korának sikeres vállalkozója megvásárolta a Kauser Gyula által tervezett ötemeletes és a mögötte elhelyezkedő háromemeletes épületet (az utóbbi ma a Semmelweis utca 19-es számú háza), hogy bazárt, vagyis fedett piacot nyisson bennük. Bár a házakat többször is átépítették, a Röser-bazárban a mai napig működnek üzletek, pedig az alapítása óta már 137 év telt el.
Budern-palota (Párisi udvar)
Az első bazárok közé tartozott a Budern-palota, amelyet Pollack Mihály tervei alapján 1817-ben építettek, s amelyet a látogatók előkelő passzázsa miatt Párizsi-ház néven emlegettek. 1883-ban a városrendezési tervek áldozatává vált. Lebontása után a Belvárosi Takarékpénztár szerezte meg telket, és bár az eredetileg kiírt pályázatot – amelyre 43 mű érkezett – nem Schmahl Henrik nyerte meg, később a bank az ő terveit fogadta el. Elődjéhez hasonlóan gyönyörű passzázs került a banképület földszintjére, melyet a köznyelv Párizsi udvarnak nevezett el. Nemrég a passzázst és az egész épületet felújították, manapság szálloda üzemel a mór díszítőelemekkel és az építtető bankra utaló kerámiaméhecskékkel ékesített impozáns épületben.
Holzer Simon Divatháza (Úttörő Áruház)
Schmal Henrik egy másik nevezetes áruházat is tervezett fővárosunkban, amely Holzer Simon Divatháza néven nyitotta meg kapuit 1896-ban, a Kossuth Lajos utcában. Az első két szinten voltak az elárusítóhelyek, míg a felsőbbeken szabóság működött. Holzer halála után Nagykovácsi Milenkó szerezte meg a ruhaház tulajdonjogát, és több szomszédos épületet is áruházához csatolt. Az épületegyüttest 1948-ban államosították, Duna Áruház néven az Állami Áruházak lánc tagja lett, majd 1950-ben szovjet mintára létrehozták benne az első gyermekáruházat, az Úttörőt.
Párisi Nagy Áruház (Divatcsarnok)
Goldberger Sámuel 1892-től működtette rendkívül sikeres áruházát a Klauzál és a Rákóczi utca sarkán. A széles árukínálat és az olcsó árak eredményeként az üzletközpont rendkívül népszerűvé vált, de egy szörnyű tűzeset nyomán új helyre kellett költöznie. A tűzesetnek sajnos több halálos áldozata is volt; külön érdekesség, hogy először itt alkalmazták a kifeszített ponyvás személymentést.
A volt Terézvárosi Kaszinó helyén, annak átalakításával, Sziklai Zsigmond tervei alapján épült meg az elegáns és látványos homlokzatú új áruház, mely 110 éve, 1911 márciusában nyílt meg. A látványosan modern és elegáns épület megőrizte az egykori kaszinó egy részét is, köztük a Lotz Károly mennyezetfreskóival díszített egykori báltermet. Különleges reklámfogásnak számított, hogy a ház tetején korcsolyapálya hívogatta a vásárlókat. A szocializmusban Divatcsarnok néven született újjá az áruház.
Bazár Játék Áruház (Metró Klub)
Késmárky és Illés népszerű játékáruházat nyitott 1909-ben a Dohány utca és a Síp utca sarkán; a Vágó József és László által tervezett üzletbérház színes mázas kerámiaszegecseivel, figurális kerámiaképeivel ma is kitűnik a pesti bérházak sorából. A játékboltok kirakatai előtt különösen karácsonyt megelőzően gyakran támadt csődület. Az építészek árkádos kialakítással növelték meg a szűk utcák által behatárolt kis területet, innen származott az üzlet neve. 1924-ig működött játékkereskedésként, ezután autószalon kapott benne helyet. 1946-tól ismét profilt váltott, művészeti klub lett. Az 1960-as években a 2-es metrót építő Közlekedési Építő Vállalat klubjaként a beatzene fellegvára, a Metro Klub lett belőle.
Gutmann Jakab és társa (Verseny Áruház)
1936-ban Gutmann Jakab és társa néven, a Rákóczi út és Dohány utca sarkán nyílt meg fővárosunkban az első olyan áruház, amelyben nagyobb területen egyetlen cég árusította termékeit. A hatemeletes, acélszerkezetes épületet Wälder Gyula tervezte. A cég munkaruhákkal kereskedett. Érdekesség, hogy a Levi’s céget megelőzve találták ki azt a logót, amelyen két oldalról három-három ember húz egy nadrágot. Az államosítás után a Verseny Áruháznak adott otthont az épület, neonreklámjával megőrizve a Gutmann nadrág emblémáját.
Szövetkezeti Bolt (Lottó Áruház)
A Hangya Szövetkezet a Rákóczi út 36. számú házában, Szövetkezeti Bolt néven, 1934-ben nyitotta meg áruházát. Az államosítás után először Minőségi Állami Áruház néven nyitott újra, majd a lottójáték 1957-es bevezetésekor Lottó Áruházra keresztelték át, mert a lottón nyert tárgynyereményeket és vásárlási utalványokat egyedül itt lehetett beszerezni és átvenni. Az épületen még ma is látható a Lottó neonfelirat tartószerkezete.
Corvin Áruház
1926-ban nyitotta meg kapuit a Corvin Áruház, melyet az országban elsőként külföldiek – a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég – alapítottak. A Reiss Zoltán építész tervei alapján elkészült épület korát megelőzve szinte városközpontként működött: étterem, kávézó, délutánonként szalonzenekar várta az ide látogatókat. 1931-ben az országban elsőként mozgólépcsőt is beépítettek az áruházba, amely igazi látványosságnak számított, sokan jártak a csodájára. A háborút kisebb sérülésekkel vészelte át, az 1956-os forradalomban azonban erősen megrongálódott. Egyre romló állapota miatt kapta 1967-ben az alumíniumborítást, mely hosszú évekre elfeledtette az impozáns épület szépségét. Leromlott, felállványozott állapotában is el tudjuk képzelni a Corvin hajdani eleganciáját, amelynek üdítő kivételként megnyitása óta nem változtatták meg a nevét.
Otthon Áruház
Áruházi sétánkat a lakberendezés egykori szentélyénél, az Otthon Áruháznál fejezzük be, amely a két háború közt ruhaüzletként működött. Kozma Lajos építészt egy bérház első és második szintjének és közös udvarának beépítésével bízták meg, hogy a Magyar Divatcsarnoknak minél nagyobb helyet biztosítsanak. Az 1956-os forradalomban súlyos károkat szenvedtek az épületek, és külső helyreállításuk során már nem őrizték meg az egykori díszes elemeket. 1961-re az üzlethelyiségeket felújították, és kialakították a Rákóczi úti árkádos járdát, hogy az autóforgalomnak minél nagyobb helyet biztosítsanak. Az Otthont lakberendezési szakáruházként nyitották újra, ahogy ezt megmaradt felirata is hirdeti.
Nyitókép: Ferenciek tere 10.: a Párizsi udvar. A képek a szerző felvételei.
