Az 1869-ben Újvidéken született Jovanovic müncheni és zürichi tanulmányok után Genfben lett jogász, és Párizsban képezte tovább magát. Mindent elért, amit egy múlt századi entellektüel Szerbiában elérhetett: elnöke lett a Szerb Királyi Akadémiának és rektora a Belgrádi Egyetemnek.
Az I. és II. világháborúban a szerb hadsereg főparancsnokságának sajtórészlegét vezette, s 1919-ben tagja volt a párizsi békekonferencián részt vevő szerb küldöttségnek. Politológiai és történeti munkái máig alapvetésnek számítanak Szerbiában.
Bűne, amely miatt 1946-ban - távollétében - húsz év kényszermunkára, vagyonelvesztésre s az állampolgári jogoktól való tízévi megfosztásra ítélték, az volt, hogy 1941-ben pártonkívüli személyként belépett a Németország és Magyarország megszállta Szerbiából elűzött, Londonban székelő királyi kormányba. Élete további részét is a brit fővárosban élte le 1958-ban bekövetkezett haláláig.
Pénteki rehabilitálásával a Szerb Nemzeti Bank is visszakerül a jogkövető intézmények sorába, ugyanis az általa kiadott, 5000 dináros bankjegyen - az eddig háborús bűnösnek számító - Slobodan Jovanovic képe látható.
(Múlt-kor/MTI)
