Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamának első kötete ihlette az idei műsort. Proust művét, ahogy a világirodalom más nagyregényeit, Tolsztoj Háború és békéjét vagy Joyce Ulyssesét sem lehet csak úgy olvasgatni.

Simon Izabella: Körülbelül három éve tervezzük, hogy Proust művéhez kapcsoljuk a fesztivált, ahhoz az életérzéshez, szemlélethez, ami számunkra kibontakozott a könyv nyomán. És valóban, ez a regény azon könyvek közé tartozik, amelyeket szerintem sem lehet olvasgatni, hanem le kell ülni és belemélyedni. Minden szó, minden gondolat hullámokban mozog, elképesztően dallamos a szöveg, ezeket a dallamokat nem lehet megszakítani. Valószínűleg a Covid okozta bezártság is hozzájárult, hogy ez a téma, nevezetesen az idő és az emlékezés most vált különösen fontossá és megfoghatóvá.

A Kamara.hu program felépítésének lényegéhez tartozik, hogy minden évben meghívtok egy illusztris, de nem hivatásos muzsikus vendéget. Idén Nádas Pétert várjátok a Solti Terembe.

Várjon Dénes: Őt is régen terveztük a fesztiválra invitálni, nagyon örülünk, hogy elfogadta a meghívásunkat. Nádas megtestesíti mindazt, amit érzésünk szerint a kamara.hu hivatott megmutatni, a különféle művészeti ágak közötti átjárhatóságot, hiszen ő fantasztikus fotós, és tudunk a kapcsolódásáról a zenéhez. Nádasra ugyanúgy jellemző a szöveg megszakíthatatlan dallamossága, mint Proustra, és műveinek olvasása szintén elmélyültséget kíván.

Nádas Péter
Forrás: Zeneakadémia

Hogyan kezditek tervezni egy-egy fesztivál felépítését?

S. I.: Sok könyv van terítéken, számos kedvenc, amit olvastunk, és még több, amit szeretnénk elolvasni. Amikor egy művész közvetlen kapcsolatba kerül valamilyen más művészeti ággal, elindul egy folyamat, amelynek során belevetíti a sajátját. Én legalábbis legtöbbször így vagyok ezzel, olvasás közben valahol mindig jelen van a muzsikus énem. Ha már választottunk, leülünk Dénessel egy papír elé, és elkezdjük „mazsolázgatni”, hogy milyen zenei alkotás miként kapcsolódhatna az adott írásműhöz.

V. D.: Szeretnék egy félreértést eloszlatni: a fesztivál sosem konkrétan a választott  könyvről szól, jelen esetben Proust regényéről, nem járjuk végig a történetet. Hanem szól a korról, a kortársakról, az író személyiségéről, motívumokról, amik a műben megjelennek, érzelmi rezonanciákról és ezek kapcsán a mi szabad asszociációinkról.

S. I.: Olvastam arról, hogy Proust már kamaszként is mennyire pontosan fogalmazott. Egy 15 esztendős korában kelt iskolai dolgozatában tulajdonképpen kicsiben már megjelenik Az eltűnt idő nyomában, hiszen egész életében erre a könyvre készült. Mendelssohn ugyancsak 15 évesen komponálta D-dúr szextettjét, ami az első koncertünkön hangzik el. Ilyen rejtett összefüggések is megmutatkoznak a műsorban. Számunkra az is nagyon izgalmas pontja a fesztiválnak, amikor a próbákon művészbarátainkkal beszélgetünk a darabok és a regény kapcsolatáról. Ilyenkor ők is rengeteg érdekes szempontot vetnek fel. Majd a következő lépcsőfok az, amikor a koncertekre megérkezik a közönség. Megszólaltatására sajnos nincs lehetőség, de érzékeljük, hogy a hallgatóságban is gondolatokat ébresztenek az általunk fénybe állított motívumok. 

A vendégeket a témához igazítva hívjátok meg?

S. I.–V. D.: Igen is meg nem is. A meghívásokat két-három évre előre le kell kötni erre az időszakra, hiszen rendkívül elfoglalt, keresett előadókról van szó. Bő fél évvel a koncertek előtt persze már tudják, hogy milyen könyv adja az inspirációt a műsorokhoz. Az igen arra is vonatkozik, hogy könnyen egyetértenek a koncepciónkkal, mert mindannyian nagyon nyitott szellemű művészek.

Mint minden évben, most is lesz egy nagytermi koncert, a többi a Solti Teremben, illetve az alig ismert Kupolateremben hallgatható. Izabella gyermekeknek szóló műsorának is az utóbbi ad helyet.

Simon Izabella a gyerekekkel
Fotó: Felvégi Andrea

V. D.: Idén rendhagyó módon nem kamarazene szól a Nagyteremben, hanem nagyzenekari hangverseny, neves szólistákkal. Az esttel a világszerte elismert, nagyszerű zongoraművészre, Anda Gézára emlékezünk, akinek éppen a fesztivál idejére esik születése 100. évfordulója. Anda művészi ereje teljében, korán, 55 évesen hunyt el. Az ő emlékére alapította felesége, Hortense Anda-Bührle asszony azt a nemzetközi zongoraversenyt, amit 30 évvel ezelőtt, 1991-ben megnyertem. Legyünk őszinték, az előadóművészet valójában a jelennek szól, Anda felesége részben a férje emlékének elevenen tartása, részben a benne munkáló erős segítőkészség miatt hozta létre ezt a versenyt. Olyan habitusú zongoristákat kerestek, amilyen Anda is volt. A verseny után nagyon közeli kapcsolatba kerültünk a családdal. Amikor Zürichben koncerteztünk, nyitva állt előttünk az Anda-ház kapuja, az egészen különleges, főként impresszionista festményeivel  és páratlan könyvgyűjteményével.

S. I.: Többször is gyakorolhattunk ott Anda zongoráján, egy Gauguin-festmény alatt. Elképzelhető ennek a miliőnek a hatása. Sőt számtalanszor pihentünk Anda alpesi nyaralójában, olyan mesés kincsek között, mint például egy régi telefonnotesz Clara Haskil és Furtwängler telefonszámaival. A falon egykori mestere, Dohnányi dedikált képe függött. Mindenütt gyönyörű kották, könyvek, lemezek. A teraszról varázslatos kilátás nyílt a hegyekre.

V. D.: Anda fiatalkorában a nagyívű romantikus művek híres előadója volt. Később több alkalommal is eljátszották Clara Haskillal Mozart Esz-dúr két zongorás versenyművét (K.365), és ez az élmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Mozart központi zeneszerzővé váljon az életében. Elsőként vette lemezre az összes Mozart-zongoraversenyt. Éppen ezért zárószámként az emlékkoncerten mi is a kétzongorás versenyművet fogjuk játszani.

Várjon Dénes és Simon Izabella
Fotó: Posztós János

Az irodalmi mű kiválasztásakor szükséges-e, hogy konkrét zeneműveket említsen a szerző?

V. D.: Elvben nem feltétlenül, de eddig Thomas Mann, Klaus Mann esetében, bizonyos mértékig Hermann Hessénél és most Proustnál is adott volt a zenei kötődés. Thomas Mann azt mondta, hogy belül minden alkotó képvisel más művészeti ágat is, ő zeneművésznek tartotta magát. Sajnos a gyerekeket külön „csak” irodalomra, „csak” történelemre, „csak” zenére tanítják. Emlékszem, kamaszkoromban mennyire elképedtem, amikor azt hallottam, hogy a zenének köze van a társadalomhoz.

S. I.: A gyerekkoncertjeimmel is pontosan ezekre a fontos összefüggésekre szoktam rávilágítani, hogy a különböző művészeti ágak milyen szoros kapcsolatban állnak egymással. Ez az elkülönülés az egészen kicsi gyerekek világában egyébként nem is létezik, számukra teljesen természetes, ahogyan egyik művészeti ág inspirálja a másikat. Fontos lenne, hogy felnőttként is megőrizzük ezt a gondolkodásmódot.

Tudjátok-e már, hogy a 2022-es kamara.hu fesztivál programjához mely könyv fogja szolgáltatni az inspirációt?

S. I.: Csaknem tízéves álmom, hogy Virginia Woolf Saját szoba című esszékötete köré szerkesszük a fesztivált. Kamaszkorom óta nagy kedvencem ez a könyv, amely olyan fontos kérdésekre keresi a választ, mint a nők helyzete a társadalomban és a művészeti életben. Ez egy hallatlanul izgalmas téma, amelyet nagyon sok oldalról sokféle mélységben lehet körbejárni. Már most rengeteget ötletelünk, de egyelőre erről nem szeretnék többet elárulni.

A 2022-es Lofoten Zongorafesztivál művészeti vezetője a Kossuth-díjas Várjon Dénes. Lofoten egy szigetcsoport Észak-Norvégiában, de még épp a sarkkör alatt. Hogy kapta a felkérést?

V. D.: 2013-ban már koncerteztem itt, Arvid Engegård meghívására. Ő a művészeti vezetője a 2004-ben létrehozott kamarazenei fesztiválnak, ami mellé 2014-ben egy zongorafesztivált is csatoltak. Engegård fantasztikus hegedűs, sokáig volt Végh Sándor és a Camerata Salzburg koncertmestere. Schiff András Mozart-zongoraverseny felvételein is végig ő vezeti a zenekart. A zongorafesztiválokat kétévente rendezik meg. A pandémia ezt a struktúrát is felborította, 2020-ban elmaradt, kamarazenei sorozat pedig legközelebb 2023-ban lesz. A zongorafesztiválok művészeti vezetői váltakoznak. Nagy megtiszteltetés és kihívás számomra, hogy 2022-re engem hívtak meg erre a posztra. Sok helyszínen, gyönyörű templomokban, termekben zajlanak a koncertek. Egy hét alatt több mint húsz programmal várjuk a közönséget. A fjordok szépségével nem lehet betelni, júliusban, a fesztivál idején nem megy le a nap, éjszaka is nappali világosság van. A nemzetközi zenei élet nagyszerű művészeit sikerült megnyernem a fesztivál számára, nagy izgalommal várom ezt a hetet.

A nyitóképet Felvégi Andrea készítette.