(MTI) - Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem tanára úgy véli, a kisebbik - 38 méter magas - szobor újra összeállítható a megőrzött töredékek felhasználásával. A műemlékek restaurálásának és elemzésének szakértője azonban kevesebb esélyt lát a nagyobbik, 55 méter magas Buddha "feltámasztására". Utóbbi egy 12 méter mély sziklafalba vájt üregből emelkedett ki, a kisebbik Buddhát viszont csak két méter mélyről faragták ki.
Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete március 2-ra nemzetközi értekezletet szervezett Párizsba, hogy a bamijáni óriás-Buddhák lerombolásának 10. évfordulója alkalmából áttekintsék a restaurálási tervek helyzetét. A két különleges szobor Afganisztán legfőbb turisztikai nevezetessége volt, a nagyobbik egyben a világ leghatalmasabb Buddhájának is számított.
A német tudós új módszert javasol, eszerint a Buddha megmaradt darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ez jobban megfelel a térség időjárási viszonyainak, mint a hagyományos műgyantás technológia. Ehhez azonban fel kellene építeni a völgyben egy kis üzemet a töredékek konzerválására, máskülönben a mintegy 1400 szikladarabot - amelyek közül egyesek több mint két tonnásak - Németországba kellene szállítani, és persze onnan vissza. A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. "Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik" - mutatott rá a német szakember.
Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Emmerling kutatásai szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban. A két Buddha hosszú köpenyei kezdetben sötétkék, rózsaszín majd később narancsszínűek voltak. A nagyobbikat később vörösre, a kisebbiket fehérre festették - állapította meg a kutató több száz töredék elemzése alapján.
Az Afganisztánban 2001 elején hatalmon volt tálib kormányzat az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva minősített lerombolandó bálványnak minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett. Legfőbb vallási vezetőjük, Omar molla utasítására a hegybe vájt, csaknem másfél évezredet túlélt alkotásokat 2001 márciusában ágyúval lőtték és dinamittal robbantották fel. A lerombolt óriás Buddha-szobrok rekonstrukciójára vagy pótlására vonatkozólag számos elképzelés született, de mindmáig csak a töredékeket próbálták konzerválni a helyszínen.
fotó: Múlt-kor
