Rekonstruálták a pannóniai téglavető remekét

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei a 86-os főút Vát-Szombathely közötti nyomvonalának megelőző régészeti feltárása során egy kora római kori hamvasztásos sírban egy szürke fazék, egy mélytál és egy csupor mellett találták meg a vizsgálatok után összeillesztett agyagedényt - tájékoztatta a Múlt-kort dr. Fülöp Endre Norbert, a KÖSZ régésze. A szakember elmondta: a vizsgálatok során megállapították, hogy a római kori, sárgás-vöröses, alig 55 centi magas tárgy téglaagyagból készülhetett, és alacsony hőfokon égethették ki.

Dr. Fülöp Endre Norbert szerint a készítő külön-külön formázhatta meg fazekaskorongon az alsó hengeres testet, és az ezt lefedő kúpos süveget is, majd még nedves, képlékeny állapotban illeszthette össze a két részt. A szakember szerint csak ezt követően történt meg az ajtónyílás kivágása az alsó hengeres részen, amit az is bizonyít, hogy a felette lévő teher miatt nem roskadt be vagy deformálódott a kivágás. A vizsgálat alapján azt is megállapították, hogy az ajtó nyílásának peremezését nedves kézzel végezte az ismeretlen mester.

Az agyagtárgy rendeltetéséről nem sokat tudunk, a szakemberek szerint valószínűleg urnaként használhatták egy temetkezés során. Ezt bizonyítják a sírban talált töredékek, amelyek a többi melléklet szintjén helyezkedtek el. Az urnát tehát nem a sírra helyezték - mint azt egyébként eredeti funkciója kívánná -, hanem a halottal együtt a temetés során került a hamvasztásos sírba. A szakember szerint az alapanyag és az alkalmazott technika aklapján valószínűnek tűnik, hogy a töredékeiből összeillesztett római kori emléket nem fazekas, hanem egy korongozásban gyakorlott téglavető készíthette.

A szakemberek feltételezése szerint a 86-os főút új nyomvonalán előkerült tárgy leginkább lámpaházikó lehetett, de mégsem használhatták ún. világító toronyként, mivel csak egynyílású, s így csak csekély fényt tudott kibocsátani.