November 21-én befejeződött a 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále. Az eredetileg 2020-ra tervezett rendezvényt a pandémia miatt idénre halasztották. A nehézségek – utazási korlátozások és szigorú biztonsági követelmények – ellenére idén is folytatódott a tendencia, miszerint évről évre rekordot dönt a látogatottsága.

Roberto Cicutto, a biennále új elnöke a zárás alkalmából kiemelte, a rendezvény idei sikere mögött – túl a számokon – annak megértése áll „hogy a kultúra nem egy járulékos eleme az emberek életminőségének, hanem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy teljességében megértsük azt, mi történt a világgal az elmúlt két évben (és nem csak akkor)”.

Bár néhány állandó pavilonnal rendelkező ország (Ausztrália, Csehország, Szlovákia, Venezuela) a pandémia miatt távol maradt, a kiállításon így is 60 ország vett részt. Három ország – Grenada, Irak, Üzbegisztán – első alkalommal szerepelt. A How will we live together?  címet viselő központi kiállításra – melynek főkurátora Hashim Sarkis építész volt – 114 építész kapott meghívást.

A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjat az Egyesült Arab Emirátusok Wetland projektje nyerte el,

a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb résztvevőnek járó díjat pedig a raumlaborberlin (Németország) kapta. Életműdíjjal ismerték el a spanyol építész és teoretikus, Rafael Moneo munkásságát. Idén egy speciális „in memoriam” Arany Oroszlánt is kiosztottak, melyet Lina Bo Bardi (1914–1992), a brazil modernizmus egyik legjelentősebb alakja kapott.

Hashim Sarkis főkurátor úgy értékelte, hogy „a globális bizonytalanság még erősebbé tette ezt a biennálét, még aktuálisabbá és még sürgetőbbé tette a kérdést, némi iróniát is hozva magával: Hogyan fogunk együtt élni? A pandémia éve nemcsak veszteség, de nyereség is volt. A járvány időt adott nekünk, hogy elgondolkodjunk és együtt dolgozzunk.”

A magyar pavilon kiállítása – melynek kurátora Kovács Dániel, kurátori csapatát pedig a Paradigma Ariadné építészei, Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid alkotják –  Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása címmel nemzetközi együttműködésben valósult meg: 12 emblematikus budapesti modern épület újragondolására 12 közép- és kelet-európai építésziroda adott újszerű választ. A kiállítás a főtémához kapcsolódva a 20. század második feléből származó épített örökségünk jelentésére, sorsára fókuszálva egy olyan globális problémát, a modern építészeti örökség politikai, társadalmi, de fenntarthatósági szempontból is izgalmas kérdését dolgozta fel, amely régiónkat különösen foglalkoztatja.

Othernity
Fotó: Dömölky Dániel
Az Othernity a magyar pavilon történetének első, széles körű nemzetközi együttműködésen alapuló kiállítási projektje, amelyet 2019-ben egy budapesti nemzetközi workshop készített elő.

Az egyes épületekhez kapcsolódó 2020–21-es felvezető budapesti programok után idén augusztusban a Curators Collective Midissage program részeként a pavilonban két beszélgetésre került sor, melynek résztvevői a feltörekvő kelet-közép-európai építészirodák közötti, illetve a nemzeti pavilonok közötti együttműködés lehetőségeit vitatták meg.

„A visszhang és fogadtatás alapján úgy ítélem meg, hogy jól döntöttünk, amikor ezt a projektet választottuk ki a velencei szereplésre.

A kiállítás egyszerre mintaszerű kollaboratív gyakorlat, örökségvédelmi kutatás és kortársi reflexió, amely egy nemzetközileg is releváns kérdést helyezett a középpontba, és friss vizuális formanyelvvel párosult”

– összegezte Fabényi Julia nemzeti biztos, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója. 

A biennálén idén a lengyel pavilon Trouble in Paradise projektjében is szerepeltek magyar kiállítók, az olasz pavilon „CITY X Venice” virtuális szekciójába pedig Bachman Gábor építész kapott meghívást.

A magyar pavilon kiállítását a hazai közönség Velence után Budapesten is láthatja, a Ludwig Múzeumban december 9-én lesz a kiállítás megnyitója, amely 2022. január 16-ig lesz látogatható.

Látta már képriportunkat a biennáléról?

Nyitókép: A kurátori csapat és a magyar nemzeti biztos.
Fotó: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum/Szabó Zsófia