Bár Gérard Depardieu mindössze 3 nappal a bemutató előtt érkezett Szegedre, mégis komoly próbák előzték meg a Háry János múlt heti bemutatóját. Két napon át szinte megállás nélkül folytak a próbák verőfényben és zuhogó esőben. ?Az első másfél órányi próba pillanatok alatt elröppent, és azt, hogy milyen keményen dolgoztunk, abból vettem észre, hogy Gérard-ról annyira ömlött a víz, hogy pólót kellett cserélnie. Nem hozott magával csereruhát, így végül én adtam rá egy színházi pólót? ? avatott be a kulisszatitkokba Béres Attila, rendező.
A magyar alkotók büszkék lehetnek teljesítményükre, mert a világsztár a szerdai főpróba megtekintése után úgy nyilatkozott, hogy a magyar színészek magasra tették a mércét. A premier után a szállodájába invitálta a szereplőgárdát, ahol a chef-ek Depardieu személyes iránymutatása szerint készítették a sült húsokat. Az exkluzív vacsora végén egy komolyabb beszélgetésre is mód adódott, ahol a világsztár elmondta, hogy számára meghatározó élményt jelentett 4000 néző előtt egy ilyen színvonalas előadásban szerepelni.
?A legnagyobb meglepetést számomra az okozta, hogy Gérard Depardieu viselkedésében semmiféle sztárallűrnek nem volt nyoma. Nem kért külön autót vagy testőrt, előadás előtt a színházi büfében üldögélt, akárcsak a többi kollega, játszott a fellépő gyerekekkel, beszélgetett Bodrogival?? ? engedett bepillantást a kulisszák mögé Béres Attila.
Depardieu Napóleon szerepében franciául beszélt, mondatai megformálásában nagy szerep jutott Béres Attila feleségének, Ari-Nagy Barbara dramaturgnak. A produkcióba olyan mondatok kerültek, melyeket mind Napóleon mondott egykor, mint pl. ?A legjobb védekezés a támadás? vagy ?Ha híres akarsz maradni a világban, ígérj meg mindent, és ne teljesíts semmit!?
?A darabjaim dramaturgiai feladatait ezúttal is Barbara látta el. A feleségem rengeteget segít a szövegek megalkotásában, nélküle félkarú lennék. A közös munkák miatt egész nap együtt vagyunk, talán ennek köszönhető az is, hogy már 23 éve kitartunk egymás mellett. Bevallom, nem túl szerencsés, hogy mi mindig hazavisszük a munkát. Nálunk éjjel-nappal másról sincs szó, csak színházról, bár a gyerek előtt néha megpróbálunk úgy tenni, mintha ez nem így lenne ? mondta el Béres Attila.
A rendező, akit a Háry János kapcsán ismét ?merészségéért? dicsértek a kritikák, nem hisz a kategorizálásban, általánosításban. ?Egy 1907-es Erdélyben megjelent antológiában azt írták Csehovról, hogy ?Orvos, drámaírással próbálkozott.? Aztán kiderült, hogy Csehov a legjobb drámaírók egyike? ? hozza példaként. ?Ezúttal sem tettem mást, minthogy megpróbáltam egy történetet a mának elmesélni. Ha a nézők úgy látják, hogy a metró szerepeltetése, vagy a mára való reflektálás merészség, ugyanakkor szerves részei az előadásnak, annak én örülök? ? fűzte hozzá a rendező.
Béres Attila számára a nyár a Liliom közönségsikerével indult, melyet parádés szereplőgárdával állított színpadra a Thália Színházban. Csányi Sándor, Schell Judit, Udvaros Dorottya, Molnár Piroska, Pindroch Csaba is szerepelnek a szeptembertől újra látható produkcióban. A következő nagy dobásának pedig Örkény István Tóték című darabja ígérkezik, melyet Miskolcon állít színpadra.
?Nagyon várom ezt a munkát! Görög Laci játssza majd az Őrnagyot. Különleges szakmai barátság fűz össze minket, sok darabomat vele képzelem el, sok mindent kötök az ő gondolkodásához, személyiségéhez. Az általam rendezett Woyzeck és My Fair Lady után úgy éreztem, ideje eljátszania ezt a szerepet? ? mondta el a rendező.
A jövő évadban egy ősbemutatóra is készül Béres Attila: elsőként rendezi meg Székely Csaba Mihály Vitéz című darabját, melynek bemutatóját Szombathelyen tartják. A Thália Színházban a cseh Peter Zelenka Hétköznapi őrületek című parádés vígjátékának színpadra állítására is vállalkozott.
Nem múlik el úgy év, hogy Béres Attilát ne kérjék fel egy jelentősebb zenés mű megrendezésére. A West Side Story bemutatóját a jövő évadban Miskolcon készíti majd. S bár a legtöbben zenés rendezéseiről ismerik őt, a rendező erről is másként gondolkodik. ?Nem hiszek a zenés és prózai műfajok megkülönböztetésében. Szerintem két fajta színház létezik ? Peter Brook ?élő? és ?holt? színházát követe ? a jó és a rossz színház. A megközelítés alapvető módját mindig maga a történet adja, a műfajtól függetlenül.?
