A találmányoktól a Jézus-összeesküvésig Végre Budapestre is megérkezett a szervezők szerint a mester életművéből valaha megalkotott legteljesebb és legrészletesebb utazó tárlat. A kiállítás Leonardo da Vinci teljes életművét bemutatja: a látogatók megismerhetik, mint feltalálót, művészt, anatómust, szobrászt, mérnököt, zenészt és építészt. "Ezt a kiállítást Leonardo da Vinci életművét ünnepelve hoztuk létre, azzal a céllal, hogy az emberek a világ bármely részén megcsodálhassák e briliáns elme alkotásait" - nyilatkozta a tárlat bemutatóján Bruce Peterson, a Grande Exhibition alapítója és vezetője.
Fotó: origo/Gebauer Hanga
De ki is volt a zseniális művész és feltaláló, akinek örökségét mind a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni? Az egyébként sem egyszerű kérdésre azért sem lehet választ adni, mert a férfi alakja a művészet, a tudomány és a technika világának emblematikus alakjaként már sok ponton beleolvadt a tudományos fantasztikum világába, tudását és találmányait pedig az amerikai kalandfilmektől egészen az összeesküvés-elméletek híveinek világáig mindenki szeretné kiaknázni. Pár évvel ezelőtt egyébként is minden Leonardo képeitől volt hangos: a Jézus-összeesküvés egyik központi alakjaként a géniusz képein turisták és önjelölt kalandorok ezrei próbálták megtalálni a Dan Brown által vizionált kódokat.
Fotó: MTI
Azt persze nem tudhatjuk, hogy ez kinek sikerült, az viszont biztossá vált, hogy - még ha talán plágiumra épült is - a középkori kódfejtés soha nem látott anyagi hasznot hozott a zseni örökségét kiaknázók számára. Azzal azonban sem ők, sem pedig a laikus olvasók nem foglalkoztak, hogy hol húzódhatnak a Leonardo életével kapcsolatos valódi információk, és a fantázia világának határai.
Az mostanra biztosnak tűnik, hogy Leonardo 1452. április 15-én született Vinciben, egy középkori vár és a Montalbano hegyei által övezett kis falucskában, Ser Piero di Antonio jegyző fiaként. Anyjával kapcsolatban az elmúlt években derült ki, hogy egy Közel-Keletről, vagy Afrikából származó rabszolga lehetett. Erről azonban, mint ahogy a maestro korai éveiről, igen keveset tudunk. Tehetségének és esetleges inaskodásának azt megelőzően, hogy 1469-ben Verrocchio firenzei műhelyéhez csatlakozott volna, még szülőfalujában sincs írásos nyoma. Azt sem tudni, hogy legkorábbi, 1473-as rajza előtt készített-e másokat is.
Fotó: origo/Gebauer Hanga
A reneszánsz mester karrierje ezt követően ívelt fel, hamarosan már Velence, Milánó, Firenze, Róma és Franciaország felkérésére dolgozott. 1478-ban megfestette a Madonna Benois-ként ismert képet, két évvel később már a Mediciek szolgálatába állt. Ezután 2-3 évente változtatta helyét, dolgozott a Sforzáknak, Cesare Borgiának, I. Ferenc francia királynak, de több Medicinek is. Mindeközben olyan művek kerültek ki a keze alól, mint az Angyali üdvözlet (1478), Szent Jeromos (1480-82), Sziklás Madonna (1483-86), A hermelines nő (1488-90), a Zenész képmása (1490) vagy a mai napig használt, az emberi test arányait tökéletesen ábrázoló Vitruvianus (1490).
1495-ben kezdte meg az Utolsó vacsora munkálatait, Milánó hercegének felkérésére. Közel 3 évig készítette a művet, több tucatnyi előtanulmányt rajzolva, figyelembe véve a terem fényviszonyait is. Az eredmény egyedülálló: nem csupán újszerű technikájával, de vallástörténeti jelentőségű ábrázolásával is azonnal hírnevet vívott ki művének. 1503-ban felkérték az Anghiari csata megfestésére, amelyhez hasonló komoly előkészítési munkálatokkal látott neki, mint az Utolsó vacsora esetében tette, de soha nem fejezte be művét. A képet nemrégiben fedezték fel újra - a vázlat felmérésének és restaurálási lehetőségének megbecslése jelenleg is tart.
Ekkor kezdte festeni leghíresebb művét, amelyet egészen haláláig alakított-javítgatott: a Mona Lisát. Ebből a korszakból való még a Léda és a hattyú (1506-08), Szent Anna harmadmagával (1510), Keresztelő Szent János (1513-16) festményei valamint Önarckép (1515) néven elhíresült rajza is. 1517-ben Amboise-ba, I. Ferenc udvarába költözött, ahol a király első festője, mérnöke és építésze címen említik a feljegyzések.
Fotó: MTI
Leonardo szinte egész életében kéziratokat és jegyzetfüzeteket töltött meg feljegyzésekkel és rajzokkal, gondolataival, elképzeléseivel, sőt személyes dolgaival is. Ezekből a jegyzetekből ismerte meg az utókor találmányait, mechanikai, matematikai, asztronómiai, fizikai, földrajzi, botanikai, kémiai és anatómiai feljegyzéseit; festészet és szobrászat elméleti és gyakorlati megfigyeléseit; fény- és árnyékelméletét, optikai és perspektivikus felfedezéseit. Ezekből a jegyzeteiből bizonyítható, hogy melyik művét mikor adta át a megrendelőnek és mikor kezdett vele foglalkozni; hogy rendszeresen boncolt hullákat, tökéletesítve anatómiai ismereteit.
Leonardo da Vinci 1519. május 2-án, 67 éves korában halt meg Franciaországban. Életét mindezen részletek ellenére szinte ugyanolyan titokzatosság lengi körül, mint műveit. Bár sokan próbálták és próbálják megfejteni üzeneteit, alkotásait, Leonardo mégis marad az aki volt: a titokzatos zseni.
Reneszánsz találmányok alig egy karnyújtásnyira Az egy évtizeden át tervezett, majd kialakított kiállításon a zseni feljegyzései alapján megépített gépek, találmányok; aprólékos anatómiai vázlatai; tanulmányai az Anghiari csata festményhez; világhírű műveinek reprodukciói; az Utolsó vacsora, a Vitruvianus és a Sforza három-dimenziós, interaktív bemutatója egyaránt láthatók; melyek alapján soha nem látott perspektívákból ismerhetők meg a híres művek és azok keletkezésének háttere.
Fotó: origo/Gebauer Hanga
A látnivalókat tematikailag rendezték: fizikai és mechanikai elvűek, polgári-, katonai gépek, vízi-, légi szerkezetek, valamint zenei eszközök. A zseninek köszönhető a siklórepülő, az ejtőernyő, a helikopter, a bicikli, a tank, a tengeralattjáró, a golyós csapágy valamint a fogaskerék tervei, sok más, a korát messze meghaladó találmány mellett. A kiállítás interaktív, a kiállított tárgyak többsége megérinthető, sőt kipróbálható; a pontosabb megértést pedig 2- és 3Ds animációk, filmek is segítik.
Az utazó tárlatot Modesto Veccia, az Anthropos Association elnöke és az Il Genio di Leonardo da Vinci római múzeum alapítója és kurátora vezetésével alkották meg. Néhány kiváló olasz kézműves segítségével tanulmányozták és értelmezték a mester feljegyzéseit és megalkották találmányait. A kiállításra a 120 találmány közül 65 gépet építettek meg, többségüket teljes életnagyságban, ahogy Leonardo megtervezte, a 15. századi olasz technikát követve és az akkoriban elterjedt anyagokat - fát, pamutot, bronzot, vasat, vásznat és húrokat - felhasználva.
Fotó: origo/Gebauer Hanga
Az eredetileg 24 ezer oldalasra becsült da Vinci feljegyzésekből sajnálatos módon mára csak 6000 oldal maradt fenn. A jegyzetekből kiderül, hogyan gondolkodott a művész, megtalálhatóak rajzai és írásai a geometria, állat- és növényvilág, matematika, fizika, filozófia és mérnöki tervezés témakörében. Hihetetlen részletességű anatómiai vázlatai, innovatív épület- és mechanikai tervei még a mai kor emberének is megdöbbentőek. A jegyzetek megfejtése azonban önmagában sem volt könnyű feladat, egyfelől mert egy speciális, Leonardo által kitalált gyorsírással készültek; másrészről a művész tükörírást alkalmazott a jegyzetek alkotásakor. Mindemellett számtalan órát töltöttek el a régi firenzei dialektus fordításával is.
A tárlat részeként Pascal Cotte - korábban nálunk is bemutatott - Mona Lisa-elemzése is megismerhető. A francia mérnök egész életét a festmény tanulmányozására és megóvására tette fel: megalkotott egy 240 megapixel felbontású multispektrális kamerát, ami egyedi infravörös technikát alkalmazva olyan megvilágítást és szkennelést tesz lehetővé, amely ártalmatlan a festményre ám virtuálisan képes "lehámozni" az évszázadok alatt a képre rakodott rétegeket.
Fotó: origo/Gebauer Hanga
Ezzel a kamerával Cotte megmutatta, hogy miként nézett ki a Mona Lisa eredetileg, a restaurálások és egyéb állagmegóvási próbálkozások, utólagos festések alatt - beazonosítva az egyedi színezést, amelyet Leonardo használt. A férfi 25, fantasztikus felfedezését a látogatók is szemügyre vehetik, mint ahogy a legnagyobb, egy 4 x 3 méteres, tökéletes felbontású Mona Lisa képet is, amelyen minden apró részlet jól megfigyelhető. A méretarány lenyűgöző, hiszen az eredeti aprócska kép másolata mellett egy hatalmas vásznon ámulhatunk el a Gioconda lágy arcvonásain.
A Da Vinci - A Géniusz kiállítás február 7-től júliusig, minden nap 10 és 20 óra között a VAM Design Centerben (Budapest VI., Király u. 26.) tekinthető meg. További részletek, és a jegyvásárlással kapcsolatos információk a rendezvény oldalán találhatók.
Ki mit tud Leonardo da Vinciről? Tudta, hogy?
Leonardo da Vinci Firenzében, a Verrocchio műhelyében együtt dolgozott Botticellivel?
Az Utolsó vacsorát minden részletre kiterjedően előre megtervezte; többek között a perspektívát és a térbeli elrendezést is, amely a helységbe érkező fények időbeli előrehaladtával mindig kicsit más képet mutatott?
Fotó: origo/Gebauer Hanga
Az Utolsó vacsoránál ma már nem tud megfelelően érvényesülni a precízen megtervezett perspektíva, ugyanis azóta a kolostor padlózatának szintjét egy méterrel magasabbra emelték?
Léda és a hattyú című festményén da Vinci eredetileg Lédát térdepelve vázolta fel, csak később ábrázolta álló alakként?
Mona Lisa az egyetlen festménye, amelyet nem megrendelésre festett és haláláig nem vált meg tőle, mindenhová magával vitte?
Leonardo da Vinci használta először az úgynevezett sfumato technikát a festészetben? A kifejezés az olasz füstös szóból ered és azt jelenti, hogy a képen a testek nem éles kontúrral határolódnak el környezetüktől, hanem finom, ködszerű átmenetben. Ez nagy változás volt az addigi festészeti gyakorlathoz képest. A technika egyben a mai videókártyák képi működési elméletének alapja is.
Leonardo da Vincinek köszönhetjük a mondást, miszerint 'A szem a lélek tükre'?
Leonardo da Vinci balkezes volt? Valószínűleg ezzel függ össze híres tükörírásának megalkotása is.
Fotó: origo/Gebauer Hanga
A Vitruvianus vagy ahogy itthon nevezik az Aranymetszés az emberi arányokról alkotott legtökéletesebb mű, amely a mai napig az emberi ábrázolás és a művészeti anatómia alapja az egész világon?
Az Önarckép című rajza az egyetlen fennmaradt, bizonyíthatóan Leonardo da Vinci-t ábrázoló alkotás? Még feljegyzés sincs arról, hogyan nézhetett ki a művész fiatal korában.
Armand Hammer amerikai olajmágnás, megszállott da Vinci rajongó adományai segítségével tudták végre a XX. században Leonardo kéziratait nemzetközi összefogással tanulmányozni? A 36 oldalas kézirat, amelyet Hammer kódexként jegyeznek és főként víztanulmányokat (örvény, vízesés) tartalmaz, Bill Gates magántulajdonában van?
Az első Leonardo da Vinci műveire szakosodott könyvtárat 1898-ban alapították Olaszországban?
A Leonardo Tanulmányok Tanszéke a Los Angeles-i University Of California keretein belül működik?
Leonardo da Vinci élete során közel 40, különböző nemű és korú emberi testet boncolt fel?
Leonardo da Vinci jegyzetei között található folyószabályozási, sőt mocsár lecsapolási terv is, amelyek a mai ismereteink szerint is megvalósíthatóak és működőképesek lettek volna?
Leonardo da Vinci tekinthető a modern műszaki rajz atyjának? Képes volt bonyolult műszaki konstrukciók olyan hatásos rajzi megjelenítésére, amellyel nem csak a szerkezetet és a mechanizmust, hanem a működést is be tudta mutatni.
Leonardo feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1504. november 30-án megtalálta a megoldást kör négyszögesítésére - amivel már Arkhimédész is próbálkozott - ám sajnálatos módon maga az elméletet tartalmazó jegyzet elveszett az évszázadok során?
Sforza lovas szobrán közel 16 évig dolgozott, elkészítette a szobor 7 méteres agyag mását, amelyet a milánóiak meg is csodálhattak, de a végleges bronz mű a franciákkal kezdődött csatározások miatt nem tudott elkészülni és az agyagból készült ló is megsemmisült, Milánó francia bevételekor, 1499-ben?
A Mona Lisa a legtöbb támadást elszenvedő műtárgy a világon? Többek között ezért is tartják ma már golyóálló üveg alatt, speciálisan őrzött környezetben.
Leonardo da Vinci megrendelései jó részét soha nem fejezte be? Több oltárkép és festmény maradt félben élete során.
Leonardo da Vinci tudományos anatómiai atlasz megalkotásán is dolgozott, ám az ehhez szükséges utolsó boncolásokat már nem tudta elvégezni, mert egy feljelentés miatt maga a pápa tiltotta ki a hullaházakból?
Halála előtti hónapokban a mester folyamatosan azon kesergett, hogy semmit nem alkotott és semmi nem marad utána? Igaz, ebben az időszakban befejezetlennek titulálta a Mona Lisát, a Keresztelő Szent Jánost illetve a Szent Anna harmadmagával festményét is.
