A vázlatfüzetet csütörtökön adja át Janet Kitchen, Gábor Dénes unokaöccsének özvegye, aki adományozási szerződést ír alá Náray-Szabó Gáborral, a MTAK főigazgatójával. A képek digitalizálása egyébként már megtörtént. Mint Téglási Ágnes elmondta, Gábor Dénes hagyatékának jó része, főleg a szakmai-műszaki dokumentumok a tudós egykori munkahelyének, a londoni Imperial College of Science and Technologynak jutott. Ezért nagyon nagy szó, hogy az MTA könyvtárába is visszakerül valami, főleg ha egy ilyen kuriózumnak számító vázlatfüzetről van szó.
"Reménykedünk, hogy ha a kis vázlatfüzeten túl esetleg valamit még találnak otthon, a ládafiában, gondolnak az akadémiára" - mondta a főigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy az MTA könyvtári állományában van ugyan olyan munka, amely a hologramhoz kapcsolódik, de az nem Gábor Dénes hagyatékából származik. Téglási Ágnes tájékoztatása szerint a tenyérnyi vázlatfüzetet Gábor Dénes nyolcévesen kapta, s nem lehet tudni, hogy hány éves koráig használta.
A vázlatfüzetben mintegy negyven, főként repülőket, hajókat és harci gépeket ábrázoló rajz található. Az egyik rajz a tömeget ábrázolja, amely ovációval fogadja a földet érő repülőgépet, bár mint Téglási Ágnes megjegyezte, nem valószínű, hogy Gábor Dénes a Wright-fivéreket ábrázolta volna. "Döbbenetes, hogy ily fiatal korban nyomon követte a kor technikai újdonságait, a repülés hőskorát, s a szenzációs találmányokat ilyen aprólékosan, mérnöki pontossággal megörökítette" - mondta.
Mint rámutatott, a vázlatfüzetet nem lehet függetleníteni Gábor Dénes személyétől "Az ilyen talentum valamilyen formában már nyolcévesen is megmutatkozik, legalábbis ezt sugallja a vázlatfüzet" - hangsúlyozta Téglási Ágnes.
Gábor Dénes Nobel-díjas magyar-angol elektromérnök a holográfia gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, bár az ötlet 17 éves korától foglalkoztatta. A holográfiai módszer felfedezéséért és kifejlesztéséért, s a számtalan alkalmazási lehetőséget magában foglaló háromdimenziós, lencse nélküli fényképezésért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Amikor a díjat átvette, a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.
Gábor Dénes a lézerhologramokkal kapcsolatban hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzatfelismerés s az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során. Nevéhez még számos jelentős találmány fűződik, így a Wilson-kamra, amely méri a részecskék sebességét, a holográfiai mikroszkóp, az univerzális analóg számítógép, a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének úttörője volt. Gábor Dénes száznál több szabadalmat jegyzett.
(Múlt-kor/MTI)
