Szent Jupát 01 MTI.jpg

Restaurálják a vitorlást, amellyel először kerülték meg magyarok a Földet

A Balaton északi partján szerdán vízre bocsátották a Szent Jupát vitorlás hajót, amelyet egy éven belül teljeskörűen restaurálnak, mivel 2025 szeptemberében lesz negyven éve, hogy a jármű Föld körüli útjára indult.

A legendás hajót, amellyel Fa Nándor és Gál József megkerülték a Földet, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésének eredményeként tették vízre Révfülöpön.

A múzeum relikviája 1985-ben nemcsak a vitorlázás, de a kitartás és az emberi küzdeni akarás szimbólumává is vált, miután Fa és Gál – első magyarokként – megkerülték a 31 láb hosszú vitorlással a Földet. A legendás hajót egy éven belül teljeskörűen restaurálják annak érdekében, hogy a negyvenéves jubileumra régi pompájában tündökölhessen.

„Fa Nándor és Gál József örökre beírták a nevüket a hazai és nemzetközi hajózás történetébe azzal, hogy teljesítették Föld körüli útjukat a kenusok védőszentjéről elnevezett hajóval. A két bátor kalandor a vitorlázók Mount Everestjének tartott Horn-fokon is sikerrel átkelt” – olvasható a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közleményében.

Révfülöp, 2024. szeptember 4.
Vízre bocsátják a Szent Jupát vitorlást a révfülöpi Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötőben 2024. szeptember 4-én. A vitorlással Fa Nándor hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázó és Gál József hajóépítő, vitorlázó 1986-87-ben vitorlázta körül a Földet. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a Mathias Corvinus Collegiummal együttműködve a Balaton vizére bocsátotta a legendás hajót, amelyet restaurálása után az MCC diáktáborban állítják ki.
MTI/Vasvári Tamás
Vízre bocsátják a Szent Jupát vitorlást a révfülöpi Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötőben. Fotó: Vasvári Tamás / MTI

A Szent Jupát a hazatérése után rövid ideig a Balatonon maradt, mialatt Gálék egy alapítványt hoztak létre a megőrzésére. Ez az alapítvány 1996-ban a Közlekedési Múzeumnak adományozta a Balaton-31 típusú vitorlás hajót, amelyet 2001-től a múzeum városligeti épületében, a Hírességek Csarnokában állítottak ki. Öt évvel később, az épület elbontását követően a műtárgyat valamennyi irányadó műtárgyvédelmi feltételnek megfelelve – megfelelő hőmérséklet, páratartalom és fényvédelem biztosításával – őrzött bérraktárban helyezte el a múzeum.

A tájékoztatás szerint 2024 szeptemberében a Szent Jupát ismét megtekinthető a Mathias Corvinus Collegium (MCC) révfülöpi központjában. 2025 tavaszára a két intézmény együttműködésének, valamint Fa Nándor szakmai támogatásának és iránymutatásának köszönhetően a múzeum műtárgya teljes körű restaurálást és hosszú távú állagmegóvást kap, hogy ismét elérhető legyen az érdeklődők számára. Új szolgálatában bemutatja a magyar – különösképpen a balatoni – hajózást, vitorlázást, valamint hozzájárul a fiatalok tehetséggondozásához.

2025 szeptemberében lesz negyven éve, hogy a hajó megkezdte lenyűgöző körútját. A jubileumi évben a múzeum és az MCC hétszáz napos programsorozatot kezd, melynek keretében szeretnék bemutatni a hajózás, a balatoni vitorlázás és az emberi teljesítmény lebilincselő momentumait a felnövekvő generáció számára. A Szent Jupátot – restaurálását követően – az MCC Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötő Diáktáborban állítják ki.

Ez is érdekelheti

Fa Nándor: Nem azért lettem világhírű, mert beültem egy hajóba, és elcsusszantam A-ból B-be adott idő alatt

Van, akit a tudása, a kalandvágya és a jelleme elképesztő teljesítményekre sarkall. Talán az ilyen embereket látva kezdtek el héroszokról mesélni az ókori görögök. A mi korunkban – amikor az Andy Warhol által elhíresült megállapítás szerint tizenöt perc hírnév mindenkinek jut – ismét meg kell tanulnunk felismerni a valódi teljesítményeket és a mögöttük lévő embert. Ilyen kivételes kortársunk Fa Nándor is, a hajótervező és -építő, óceáni versenyvitorlázó.

Sosem tanult meg úszni az ember, aki először hajózta körül vitorlással a Földet

Száznyolcvan éve, 1844. február 20-án született Joshua Slocum, aki először hajózta körül egyedül vitorlással a Földet. Tengeri kalandjairól írt könyvéből meggazdagodott, fényűző életet élhetett volna, a tenger vonzásától azonban sosem szabadult, így újra vízre szállt.