A kiállítás kiemelt darabja a vizsolyi Biblia első része. A Károlyi Gáspár nevéhez fűződő első magyar nyelvű Bibliát 1590-ben Mantskovits Bálint nyomtatta ki Vizsolyban nyolcszáz példányban. A Somogyi-könyvtár gyűjteményében egy kétkötetes példány található, melyből az Ószövetség egy részét tartalmazó, bőrkötéses elsőt állítják ki.

A szentek életét és legendáit bemutató Legenda aurea sanctorum című mű Jacobus de Voragine nevéhez fűződik. A kötet 1490-es bázeli kiadása ősnyomtatvány. Az ismertebb nevén Arany legenda a 13. században keletkezett, s olyan nagy népszerűségnek örvendett századokon át, hogy a könyvnyomtatás kezdeti szakaszának egyik „bestsellerévé” vált.

Petrus Comestor Historia scholastica című műve a 12. században keletkezett. Az 1473-ban, Augsburgban kiadott, a Biblia történeti könyveit összefoglaló kötet, amelyet oktatási célra használtak, a Somogyi-könyvtár állományában megtalálható legkorábbi nyomtatott könyv. A bibliotéka tulajdonában van – többek között – egy igen különleges oklevél: egy bárói címet adományozó levél, amelyet maga Mária Terézia írt alá. Az oklevél bordó bársonykötést visel, és az úgynevezett nagy királyi pecséttel lett hitelesítve, amelyet a kancellárián csak ahhoz a hivatalos dokumentumhoz használtak, amelyet maga az uralkodó írt alá.

Látható a tárlaton Jókai Mór Mire megvénülünk című, nyomtatásban először 1865-ben megjelent regényének a Somogyi-könyvtárban őrzött kézirata is. A töredékes autográfot Jókai Mór regényeinek kritikai kiadásához is felhasználták.

A tárlaton szintén kiállítanak egy restaurált kataszteri térképszelvényt, a Giba Antal által vezetett „NagySzeged Felmérés” térképsorozatának egy darabját. A szelvény Szeged város lakott, beépített területének egy részét ábrázolja. Az árvíz utáni rendezési tervek is megtalálhatók a szelvényeken, ami azt bizonyítja, hogy még 1880 után is használatban voltak.

Nyitókép forrása: a megnyitóesemény Facebook-oldala