A felújítás, konzerválás és a sótartalom kivonása után a mozaik csodálatos, friss színeket kapott.

A műtárgyegyüttest több anyagból, többek közt zöldpalakőből, tégladarabokból, apró márványkockákból készítették el csaknem kétezer évvel ezelőtt, felületét üvegmozaikszemcsék tették csillogóvá. A padlózatot az ókori római városokra (Aquileia, Grado) jellemző motívumokkal díszítették, de a mozaikon máshol nem ismert minták is megjelentek; ezek az valószínűleg helyi mesterek munkái – mondta el Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója.

A növényi ornamentika mellett néhány jellegzetes szimbólum (rozetta és Salamon-csomó) is kirajzolódik – tette hozzá Kőfalvi Vidor, a Salisbury Archaeology restaurátora. A restaurátorok, régészek számára a gézrétegekre könyvkötészeti ragasztóval rögzített mozaikszemek felszedése volt a legnagyobb munka.

A 4. századból származó mozaikpadló négy császár „lábnyomát” őrzi.

A Római Birodalom uralkodói látogatásuk során a palota márványlapokkal, festményekkel díszített impozáns fogadótermében hoztak rendeleteket, alkottak törvényeket.

A mozaikpadló-töredékek 1938-ban, a püspöki palota kertjének átalakításakor kerültek elő. A régészek csak mintegy 100 négyzetmétert tudtak megmenteni a 663 négyzetméter alapterületű fogadóterem padlózatából, mivel a római romok fölé épült középkori vár vizesárkát a padlózatba ásták, és emiatt a mozaik nagy része tönkrement.

A Savaria múltját kutató Géfin Gyula pápai prelátus felismerte a leletegyüttes jelentőségét. Kezdeményezésére leállították az építkezést, majd Járdányi Paulovics István régész vezetésével megkezdődött a feltárás. A második világháború után a műemlékegyüttes fölé védőépületet emeltek, de az elmúlt évtizedekben a mozaikpadló állapota folyamatosan romlott, az elvizesedett, elmohásodott műtárgyat már csak restaurálással lehetett megmenteni.

A Salisbury Archaeology budapesti műhelyében felújított mozaikegyüttest Szombathelyre, a Pásztor utcai raktárbázisra szállítják. Ha a múzeum ismét látogatható lesz, az érdekesebb motívumokat a kiállítótérben mutatják be. Végleges megoldást jelentene, ha a leletegyüttes visszakerülne a származási helyére, az egykori helytartói palota helyén kialakított Járdányi Paulovics István Romkertbe. A szabadtéri emlékhely a római kortól kezdve a város központja volt, az épületmaradványok hiteles képet adnak Szombathely történetéről.

A nyitóképen Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő római kori mozaikja a szombathelyi Járdányi Paulovics István Romkertben. Fotó: Varga György / MTI