A restaurálásra a kézírásos dokumentum tulajdonosa, David Rubenstein biztosított 13,5 millió dollárt, átszámítva 2,55 milliárd forintot. A Magna charta libertatum az 1215. június 15-én Földnélküli János angol király által aláírt, a rendi jogokat biztosító szabadságlevél, az angol alkotmányfejlődés egyik legfontosabb állomása. Tizenhét kézírásos másolata ismert, ebből tizenöt különböző brit intézmény tulajdonában van, egyet az ausztrál parlament őriz.
Az egyetlen amerikai példányt Ross Perot texasi milliárdos vásárolta meg 1984-ben egy brit családtól 1,5 millió dollárért. Ekkor konzerválták utoljára a dokumentumot egy vermonti laboratóriumban, majd a milliárdos több mint két évtizedre kölcsönadta az amerikai Nemzeti Archívumnak. A jelenlegi tulajdonos, David Rubenstein 2007-ben egy árverésen vásárolta 21,3 millió dollárért.
Az amerikai példányra 1297-ben ütötték I. Eduárd pecsétjét. A konzerválási eljárás során a szakemberek eltávolították a foltokat, és kézzel készített papírral erősítették meg a meggyengült helyeket. A Magna chartát párásították, kisimították, majd súly alá helyezték, és három hónapig nem mozgatták, míg el nem érték a szükséges nedvességtartalmat. Ezután a dokumentumot új, nemesgázzal megtöltött tárolóba helyezték. Mint kiderült, a szövegnek kevesebb mint egy százaléka volt olvashatatlan a károsodás miatt. A hiányzó részeket "sima" ibolyántúli fény nem mutatta ki, ám amikor a restaurátorok speciális UV-kamerákat alkalmaztak, az elhalványult sorok ismét előtűntek.
A Nemzeti Archívumban 2012-ben nyíló kiállításon bemutatják az UV-fényben látszó teljes szöveget, valamint a latin nyelvű dokumentum fordítását, megismertetve a látogatókat azzal, hogy miként kapcsolódnak a Magna chartában rögzített jogok az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatához és alkotmányához.
