Felöltözünk. Levetkőzünk. Ismét felöltözünk. Ruhakupac. Csupa álca. Mindannyian átváltozóművészek vagyunk. Blöffölünk - vagy már azt sem tudjuk, blöffölünk-e. Vetkőzzük le? Válasszunk réteget? Levetkőzzünk?
Réti Anna a Pécsi Művészeti Szakközépiskola elvégzése után a Rotterdami Táncakadémián folytatta tanulmányait. Magyarországra visszatérve szabadúszóként számos produkcióban vett részt, Lélek pulóver nélkül című darabja több nemzetközi versenyen is díjat nyert, 2007-ben pedig Lábán Rudolf-díjat kapott. A fiatal koreográfus ez alkalommal három kiváló és sokoldalú alkotóval dolgozik együtt. A Belgiumban élő olasz előadóművész-koreográfus Claudio Stellato cirkuszművésznek és jazz-zenésznek tanult. Amos Ben Tal Hollandiában élő izraeli koreográfus-zeneszerző kilenc évet táncolt a világhírű Nederlands Dans Theaterben. Újvári Milán Frenák Pál Társulatával dolgozott és a lélegzetelállító produkciókat létrehozó, kanadai Cirque du Soleil előadásában is láthattuk.
A darab címe egy ritka betegségre utal, nem a fürdőszobai ruhaszárítóra. Leopold Fregoli, (1867-1936) olasz átváltozóművészről kapta a nevét. A Fregoli-szindrómában szenvedő páciens azt hiszi, hogy rokonait, ismerőseit egyetlen, folyamatosan átváltozó személy helyettesíti.
"Elsőként Újvári Milán érkezik a gigantikus 'turkálóba', nyomban munkához is lát, összébb tereli a kupacot, elszántan pakol, rámol, de azért időről időre elkapja a játékos hév, és nekifutásból belehuppan a ruharengetegbe. Réti Anna a kupac alól bújik elő közel sem ennyire tettre készen és elszántan. De amint tudomást vesz a férfiról, máris tudja, mit akar: azt, amit a másik. Egy ingen civakodva indul el a mulattató trükközés a ruhákkal. Ahányszor kontaktba kerül a két táncos egymással, az ing annyiszor cserél gazdát - kibújnak belőle, visszabújnak bele, kifordítják-befordítják..." (Maul Ágnes)
"A ruha (a 'borító') és az ember együttéléséről ennél kedvesebb, pontosabb, élvezetesebb és igazabb előadást kár is lenne keresnünk, mert bár nem a ruha a teszi az embert, a ruha sok mindent tesz az emberrel." (Zsedényi Balázs)