Revolutió a 48-as Pesten: furcsaságok a forradalmi felfordulásból

Kultpol

A nyomdánál

  • Mikor a forradalmárok a 12 pont nyomdába adásakor a Nemzeti Múzeumtól a Landerer és Heckenast nyomdához mentek, nem várt nehézséggel szembesültek: Landerer a látszat kedvéért azt kérte tőlük, hogy mutassák meg neki a kiszedendő anyagon a cenzori bélyegzőket. Mivel azonban ilyen nem volt rajtuk, Landerer fennhangon kijelentette, hogy mivel nem rendelkeznek ilyen pecsétekkel, ezért nagyon sajnálja, de nem szedetheti ki azokat, és így nem kerülhetnek nyomdába. A forradalmárok csalódottan indultak volna tovább, ám ekkor Landerer odasúgta Irinyinek: "Foglaljanak le egy gépet". Ekkor fordult a kocka, Irinyi hangosan bejelentette: "E sajtót a nép nevében lefoglaljuk!" A diadalmas közjáték után azért Landerert saját kérésére a főnöki irodába zárták.
  • A nyomda lefoglalása azonban nem is volt annyira egyszerű, és könnyen véres fordulatot vehettek volna az események. A Vármegyházától alig 200 méterre állt ekkor ugyanis a Károly-laktanya, ahol ha riadóztatták volna a katonaságot, azok percek alatt szétkergették volna a tömeget. A bécsi események miatt azonban a hatóságok nem mertek fellépni, így a Helytartótanács nem is adott erre parancsot. Később azt örökítette meg a pesti folklór, hogy mivel olasz katonák állomásoztak a laktanyában, azok rokonszenveztek a forradalmárokkal, így bármilyen parancsot is kaptak volna, rögtön átálltak volna azok oldalára.
  • A forradalom estéjén, miután vértelenül győztek a pesti események, a forradalmárok (szintén cenzori bélyegző nélkül) plakátot nyomtattak, hogy azon közölhessék az adott nap eseményeit. (Landererék ekkor már az egész nyomdát feldíszítették.) A hirdetmény szövege szerint: "Ami más országokban polgárvérbe került - a reformot-, Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a törvényes egyetértés". Érdekes a fogalmazás, ugyanis úgy tűnik, mégsem lehettek annyira biztosak a dolgukban a plakát fogalmazói: kétszer is ki kell emelni a forradalom "törvényes" voltát.
  • A forradalom nemzetközi hírnevében a legnagyobb szerep Petőfinek jutott (ami persze sokakat sértett meg hiúságukban). A német "Magazin der Litteratures Auslandes" nem sokkal ezután megjelenő számában hosszú tanulmányt szentelt Petőfi bemutatásának, melyben külön érdekesség, hogy a legnagyobb figyelmet az kapta, hogy "Petőfi koponyája igazi avar koponya", illetve ezen, és "egész lényén a keleti faj ruganyossága érezhető". A párizsi Le Journal mindenféle elemzés helyett francia fordításban közölte a Nemzeti Dalt.