fbpx

Richter János-monográfiát adott ki a Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar gondozásában jelent meg magyar nyelven Christopher Fifield Richter János című könyve, mely hiánypótló olvasmány a világhírű karmester életéről.

A zenetörténeti kiadvány egy olyan dirigens személyiségét, életét és munkásságát tárja fel, aki korának vezető zeneszerzőire, énekeseire és hangszereseire hatott és inspirálta őket. Richter János volt Richard Wagner A Nibelung gyűrűje bayreuthi ősbemutatójának legendás karmestere, továbbá Brahms, Elgar, Bruckner, Csajkovszkij, Stanford és Parry műveit adta elő, és segítette Dvořák, Sibelius, Bartók és Glazunov pályafutását. A terjedelmes kötet tartalmazza Vezénylési füzeteit is, melyek megörökítik karrierjének összes állomását.

A méltán világhírű karmester öröksége megkerülhetetlen a mai klasszikus zenei életben, nevét nemzetközileg számon tartják és tisztelik, kultusza a világban sokkal magasabban jegyzett, mint hazánkban.

Ezért érezte kötelességének a Győri Filharmonikus Zenekar, hogy a 2016-ban megjelent kötetet magyar nyelven is kiadja – hangsúlyozta a könyv országos bemutatóján az Operaházban a zenekar igazgatója, Fűke Géza, hozzátéve, hogy terveik közt szerepel újabb írásos dokumentumok, Richter János kortársaival folytatott levelezéseinek magyarra fordítása. A közelgő Bruckner-évforduló kapcsán tematikus lemezfelvételekkel kapcsolódnak kivételes munkásságához.

Richter János édesapja, Richter Antal osztrák születésű híres zenész, győri egyházi karnagy és zeneszerző, az Esterházyak muzsikusa volt, aki megalapította a Győri Férfidalegyletet is, mely 1862-ben alakult át Győri Ének- és Zeneegyletté, a Győri Filharmonikus Zenekar jogelődjévé. Városi zenekarrá 1894-ben vált, majd hosszú évek után 1968-ban alakult át az addig félhivatásos művészeti intézmény professzionális koncertzenekarrá. Richter Antal vezényletével hangzott el először Győrben Haydn Évszakok című oratóriuma és Mozart Così fan tutte című operája. A fiatal Richter János életének első nyilvános hangversenyét pedig szülővárosában vezényelte 1865. szeptember 19-én, melyre a győri Ének- és Zeneegylet kérte fel.

Látványos karrierje túlnyomórészt négy nagyobb 19. századi zenei centrum, Bécs, London, Bayreuth és Man­chester köré összpontosult.

A tekintélyes kötet 5. fejezetében részletesen olvashatunk Richter János Budapesten töltött éveiről, ugyanis a Wagner és Liszt Ferenc bizalmát élvező művész 1872–75 között a pesti Nemzeti Színház és a Filharmóniai Társaság zenekarának vezető karnagya volt – emelte ki Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Richter nevéhez fűződik a Krisztus című oratórium 1873-as magyarországi bemutatója a Liszt-jubileum alkalmából, de felkarolta a fiatal Dohnányi Ernőt mint zongoristát és zeneszerzőt, és ugyancsak neki köszönhető Bartók Béla Kossuth-szimfóniájának angliai bemutatója.

Richter János magyar feleséget választott Szitányi Mária (1854–1926), egy baracsi földbirtokos leánya személyében, s amikor már Bécsben éltek, akkor is gyakran látogatták a magyarországi rokonokat.

Győrben őrzik Richter János emlékét.

Győr belvárosában emléktábla jelöli Richter János szülőházát az Apáca utcában, az ő nevét viseli a zeneművészeti szakközépiskola és a város hangversenyterme, valamint a Győr zeneéletének dokumentumait egybegyűjtő archívum is. A Győri Filharmonikusok a koncertterem mellett egyik bérletsorozatukat is róla nevezték el – emelte ki dr. Pergel Elza, a város alpolgármestere. Terveik közt szerepel egy köztéri szoborállítás Richter Jánosnak.

A Christopher Fifield 1993-ban megjelent monográfiájának új, bővített kiadása alapján készült magyar változat magában foglalja Richter Vezénylési füzeteit is. Az eredeti formájában közölt, magyarázatokkal ellátott napló a karmester 4351 fellépésének mindegyikéről közöl részleteket, és megörökíti a 47 esztendeig tartó életpálya állomásait – fejtette ki a kötet fordítója, Fejérvári Boldizsár.

Nyitókép: Richter János Herbert Rose Barraud felvételén. Forrás: Wikipédia

A rovat további cikkei