A szakmai beszélgetésre sietve láttam meg a Színház téren Rajhona Ádám nyilvános nyalását fagylaltilag, s már akkor éreztem, ő helyezi keretbe a napomat, ha tényleg újra bevállalom Az ünnepet tíztől. Ugyanakkor görcsbe is szorult rögtön a gyomrom, mert ez a nyalás, a nyalásnak ez a nyíltan felvállalt elővezetése rögtön felidézte az előadásban elrippantott perceket is. De hát balról be a térbe rögtön Kovács István Dizájör, napi kukta lesz a méltán ..... Sajgál Erikával, sztárok a köbön, az ember megborzong, és voksol: jó lesz a Víg, és örülünk, hogy végre érkeznek azok az emberek, akikről elhisszük, hogy mégiscsak szakma, tehetség, színház, stb. Nem lehet, hogy D kategóriás kabarészereplő kisasszonyok úgy vonuljanak a Király utcában, mintha ők lennének a Béres Ilona. Ki mondta, hogy Géczy Dorottyáról van szó?
A Katona Goldoni-előadása szép kis laudációkat kapott, aztán az ismeretlenség homályából előlépett bizonyos Kis Gergő (így mutatta be magát), közölte, hogy Zsámbéki rendezése fád, középszerű és unalmas, mert a százharmincat ugorja, de a százhatvan is menne, és még annyit tett hozzá: most mennem kell, és így lett. A nap mondata Jordán Adélé a széksorokból. Így hangzik: Helló. Forradalmi hősünk este aztán megmutatta magát a színészbüfében is, r-go nyilván szakember. Monnyon le.
A Festők Versenye az, ami idén igazán problémásnak tekinthető a POSZT-on: a legegyértelműbb leleplezése annak, hogy a társművészetek szóösszetétel nem több, mint naiv illúzió, a felvonuló festők alanyi jogon is csak klisékben tudtak gondolkodni, de hogy a színházról vajmi keveset tudnak, az roppant fájdalmas. Nyilván most nem lenne szabad általánosítani, de tessék csak befáradni a Pécsi Galériába, az első kép a vérgáz-kategória fődíjasaként egy csókot ábrázol, profilos férfi és profilos nőfej által átszellemülten elkövetve. Aki beküldi a kép címét, kegytárgyakat nyerhetne, ha most nem írnám ide: Egy gyakori jelenet. Monnyon le az ilyen is, komolyan. És akkor még nem beszéltünk a díjnyertes alkotásokról.
Igazi lélekemelő helyszín viszont a Zsolnay-gyár, s annak összes termei. Van benne gyönyörűség ÉS szellem. A LABOR fölötti fedett teraszon adta az Artus (hihetetlen, hogy először jár az egyik leginvenciózusabb magyar színház a POSZT-on) a Don Quijote mauzóleumát új beállóval. Előadás előtt voltam szíves a kémények közt eltévedni, sajnos a portás azonnal rámtalált, pedig elképesztő dolgokat láttam. Ha valakinek van cseppnyi kétsége azzal kapcsolatban, hogy Pécs Európának lesz kulturális fővárosa, sunnyogjon tíz percet a gyárudvaron, s rájön, ez a város már régen az. Remek kis túra eztán a hatos út mentén, vissza a városba, Raul nagy belépője fogad Az Operaház fantomjából a Széchenyi téren, valami OFF talán, úgy emlékeztem, a musical-osztály Bagó Gizellával a Tettyén énekel sanzonokat, de ez nem a Tettye, nem is sanzon. A megoldás egy őszülő kedves fiatalember, a plakát szerint Bozsó József, no meg Teremi Trixi. Ide csuszamlottak nyilván a domboldalon, oldalvást, az előadásra pedig sajnos nem értem föl a romokhoz, így egyetlen dolog kecsegtet a közelben, a Tractus.
A mozikoncerten Keszég László ütőhangszerista volt, mellette Márkos cselló Albert, aztán Kovács Márton na mit csinált vajon, Nagy András tekerte a mozigépeket, Weber Kristóf pedig konkrétan billentyűzött EGY hangszeren. Sajnos az az igazság, hogy nem bírtam tovább, mint a Trixit és a Balázs Péter elleni csatába beleőszült hős Bozsó Józsefet, szóval a Rajhona féle keretbe lépve Az ünnepet néztem újra. És az lett az érzésem, a Vígszínház rám nézve igen veszélyes terep, ott nyertem anno L alakban 16 cm vágást hordó által addig kedvenc ingemre, tegnap pedig remekbe szabott stewardess-bőröndöt húzott át rajtam Hegyi Barbara, akkor még nem is sejtettem: bemelegítés gyanánt. Hajdu István darálta le tíz perccel később a térdkalácsomat, bocsika, vigyáztam.
Eszenyi sem bottal ver.
Borúra derű: fénykép került arra az egyébként félig telt 5 literes befőttesüvegre, amelyben közadakozás zajlik Marcsika és szilikonja javára - jelenti kiküldött tudósítónk a Pécsi Nemzeti Színház művészklubjából. Lehet tudni mostmár, kinél kell lötyögtetős demonstrációért vörösboroskólát kérni. Viszont a tegnapi ezresnek lába kélt. Viszed vissza?!?!?!?!
