Elkezdődött a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad. Zenei, filmes, képzőművészeti és még hosszan sorolhatnánk, milyen művészeti ágakat érint a program. Ezen széles programkínálatból mi jut először az eszébe?
Mögöttünk van az egész varsói könyvvásári rendezvény, most ez jut először eszembe. A Varsói Nemzetközi Könyvvásáron való díszvendégség önmagában is meglehetősen nagyszabású esemény, számunkra pedig két ok miatt volt különleges. Egyrészt a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad nyitórendezvényét jelentette, másfelől a lengyel?magyar kulturális kapcsolatrendszer sajátossága miatt úgy gondoljuk, hogy a többi díszvendég program között is kiemelkedően izgalmas volt ez a mostani. A Balassi Intézet ugyanis 2012-ben indította el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Publishing Hungary Programját, amelynek keretében számos nemzetközi irodalmi megjelenést és díszvendég programot bonyolítottunk. Különösen nagy örömet jelent számunkra az is, hogy a magyar irodalom bemutatkozásával indult az évad. Segített minket a tény, hogy az elmúlt két évtizedben a magyar irodalom pozíciója látványosan erősödött a nemzetközi színtéren. Hozzájárult ehhez Kertész Imre Nobel-díja, de az okok között keresendő az 1999-es frankfurti magyar díszvendégség, ugyanúgy, ahogy Márai Sándor könyveinek újrafelfedezése is. Ma már természetes, hogy egyre több olyan kortárs sikerírónk van, akik külföldön is befutottak. Dragomán György Fehérkirály vagy Máglya, Gárdos Péter Hajnali láz című kötete, illetve az a rangos elismerés, hogy tavaly Krasznahorkai László elnyerte az International Man Booker-díjat, amely a Nobel-díj után a második legjelentősebb nemzetközi irodalmi díj, mind ezt bizonyítja.
Milyen alapokon nyugszik ez az irodalmi program, mennyire ismerik a magyar irodalmi élet szereplőit Lengyelországban?
Nagyon erős a magyar?lengyel kulturális kapcsolatrendszer, bizonyos tekintetben fogalomnak számít a magyar irodalom a lengyel köztudatban, de nem minden területen osztatlan a siker. Ha közelről megnézzük az elmúlt éveket, akkor láthatjuk, hogy a rendszerváltást követően volt olyan év, amikor csak mindössze egy-két magyar kötet jelent meg Lengyelországban, miközben lengyel szerzőktől magyarul akár húsz is. A két irodalom ismertsége tehát nincs egy súlycsoportban, így a varsói könyvfesztivál és persze az egész évad kiváló lehetőséget teremt arra, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet a magyar könyvsikerekre, újdonságokra. Kortárs és klasszikus irodalomunk sokoldalúságával és gazdagságával ugyanis Lengyelországban nincsenek kellő mértékben tisztában, nekünk sokkal szélesebb körű ismereteink vannak a lengyel irodalmi kínálatról.
Sikerült ezen változtatni?
A könyvfesztivál és az évad keretében több mint 25 kötet jelent meg lengyel nyelven, persze nemcsak szépirodalom, klasszikus és kortárs, hanem tényirodalom is. A művek között voltak olyan kuriózumok is, mint Rejtő Jenő Tizennégy karátos autója, amely nem a regény, hanem az abból készült legendás Korcsmáros Pál-féle képregényváltozat kiadását jelentette. A kiváló magyar gyermekirodalmat is nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. Az évad nyújtotta lehetőséget megragadva igyekeztünk megmutatni az irodalmi programjainkon túl széles kulturális kínálatunkat is. A könyvvásár helyszínén például a Hungarian FolkEmbassy több koncertet adott, megismertettük a Kodály-módszerrel a gyerekeket, Mautner Zsófia pedig egy lengyel sztárgasztrobloggerrel főzött együtt a standunkon. Bemutatkozott Balatonfüred széles kulturális, turisztikai és gasztronómiai kínálatával. Szerveztünk három kiállítást is. Az egyiket A Pál utcai fiúk lengyelországi kiadójával rendeztük: ehhez tudni kell, hogy a kötet nagyon sokáig kötelező irodalom volt Lengyelországban, és ma is az ajánlott kötetek listáját gazdagítja. Egy másik izgalmas tárlaton Kinszki Imre és Kaiser Ottó fotóit mutattuk meg: előbbi fantasztikus képeket készített a két világháború közti Budapestről, és ugyanezeken a helyszíneken nemrég Kaiser Ottó is fotózott, ezeket állítottuk párba. A Fortepan-gyűjteményből válogatva összeállítottunk egy másik kiállítást is: magyarok Lengyelországban készített képeit gyűjtöttük össze a 20. század elejétől a rendszerváltásig bezárólag. A könyvvásárnak helyet adó stadion főbejáratához vezető úton állítottuk ki ezt az anyagot, így nagyon sokan láthatták. És adtunk egy gálakoncertet is, amely szintén nagy sikert aratott. A magyar kultúra mutatkozott be sűrített formában a varsói Nemzeti Színházban népzenei, irodalmi, kortárszenei és kortárstánc programmal, felvillantva a magyar?lengyel történelmi, kulturális találkozási pontokat is.
Szerették a program során a magyar szerzőket?
Kiemelkedően népszerűek voltak a kortárs női szerzőink, például Bodor Johanna regényét olyan gyorsan elkapkodták az érdeklődők, hogy a lengyel kiadó több ízben is kénytelen volt a raktárából újabb példányokat hozatni, de általában is nagy érdeklődés kísérte az író-olvasó találkozóinkat. Újszerű programként bemutatkozott a magyar slam poetry Pion Istvánnal, Simon Mártonnal és a Gourmand Zenekarral ? a fiatal generáció nagyon szerette ezt. Az Art Market Budapest szervezésében pedig Varsó egy divatos galériájában mutatkozott be a könyvvásárhoz kapcsolódóan öt varsói és öt budapesti galéria közösen.
Nagyon szoros sorsközösség jellemzi a két országot, amelynek eredete évszázadokra nyúlik vissza. A fiatalok számára azonban talán nem annyira élő ez a kapcsolat.
A rendszerváltást követően Magyarország és Lengyelország előtt is kitárult a világ, ami áthangolta a kapcsolatainkat is. A nagyon szoros sorsközösség, az egymásra utaltság nyilván oldódott, ezért fontos, hogy a két ország közötti barátság mélységét, történelmi hagyományait újszerűen, új kezdeményezésekkel, a kultúra új, innovatív hajtásait is bemutatva népszerűsítsük, és a fiatalokhoz is eljuttassuk. Így nekik is üzenhetünk. Olyan tartalmakat juttathatunk el hozzájuk, mint például az 1956-os eseményeket: a magyar forradalmat és az azt közvetlenül megelőző poznani munkásfelkelést, amikor az egymás iránti szolidaritás, barátság és a két nép szabadságszeretete látványosan megmutatkozott.
Hány programot számlál az évad?
Hogy érzékeltessem, mennyire gazdag és változatos a kínálat: több mint húsz városban mintegy 120 programmal lesz jelen az évad, de nem csak Varsóban és Krakkóban, nem csak a lengyel?magyar kapcsolatok kitüntetett helyszínein. Több vidéki városban is szervezünk programokat, beleértve az északiakat is. Kifejezetten törekszünk azt a régiót is elérni, ahol lényegesen kevesebbet tudnak a magyar kultúráról, például Észak-Lengyelországban, Gdanskban. A programok száma egyébként az évad előrehaladtával minden bizonnyal növekszik majd. Már most nagyon nehéz felsorolni az együttműködő partnereket: programjaink széles együttműködésben valósulnak meg, amelyben mindkét oldalról részt vesznek múzeumok, kulturális intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek.
Megmutatjuk népi kultúránkat is?
Már a könyvvásáron is szerveztünk népzenei táncházas programot, jövőre pedig ? hiszen az évad átnyúlik a 2017-es évre ? a Szentendrei Skanzennel együttműködésben a Varsói Néprajzi Múzeumban mutatjuk be a magyar paraszti kultúrát a szerelem, az erotika és a párválasztás nézőpontjából. De a magyar népi kultúra a jelenleginél is ismertebbé tételét szolgálja a Magyar Állami Népi Együttes 2017-es turnéja is. Nem beszéltem még a klasszikus zenei programokról, a Nemzeti Filharmonikusok őszi turnéjáról és a fiataloknak szóló könnyűzenei, kísérletező műfajokról. Részt veszünk a Krakkói Jazzfesztiválon, ahova neves, újító szellemű jazz-zenekarokat hívunk meg.
És a hírek szerint a könyvkiadás sem zárult le a könyvfesztivállal.
Nem, hiszen a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával további, több mint tíz kötet megjelentetését tervezzük, szépirodalmi alkotásokat és tényirodalmi műveket egyaránt. Fontos lenne továbbá egy olyan, szemléletében és tartalmában is friss, színvonalas magyar történelmi monográfia kiadása lengyel nyelven, amely a lengyel?magyar kapcsolatokat is kellő terjedelemben tárgyalja. Már a díszvendég program keretében is tettünk egyébként kísérletet hasonlóra: Varga Endre László kötete az 1918 és 1920 közötti időszak lengyel?magyar kapcsolatrendszerének dokumentumait szedi csokorba, Kiss Gy. Csaba munkája pedig a közép-európai régió és a lengyel?magyar történelemmel kapcsolatos esszéket tartalmazza. És bár a Lengyelországban nagy népszerűségnek örvendő Márai Sándor szinte összes műve megjelent már lengyelül, a naplója valahogy kimaradt, ennek megjelenése a közeljövőben várható.
Az évad apropója, hogy 60 éve zajlott az ?56-os poznani felkelés, majd a magyar forradalom, de a Visegrádi Négyek együttműködése is 25 éve indult útjára.
Az ?56-os eseményekre kiemelt figyelmet fordítottunk már a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron is. A magyar stand dizájnját az ?56-os szabadságharc jegyében terveztük. Spiró György Tavaszi tárlata és Csics Gyula ?56-os naplója is az évfordulóhoz kapcsolódóan jelent meg. Az ?56-os megemlékezések kiemelt programja lesz a Nemzeti Színház vendégszereplése a Tóth Ilona című darabbal a varsói Nemzeti Színházban. Számos kisebb eseményre is sor kerül majd: minden olyan lengyel városban, ahol a lengyelek valamilyen módon szolidaritásukat fejezték ki a magyar szabadságharc iránt, biztosan számítani lehet emléktábla- és szoborállításra vagy valamilyen más ünnepi eseményre.
Mely területről nem volt még szó?
A magyar fotográfia az elmúlt évek során igazi branddé vált, így magyar kulturális évadot a fotóművészet bemutatása nélkül ma már nem lehet szervezni. Ezt tavaly, az oroszországi magyar kulturális hetek során sem mulasztottuk el: a Moszkva egyik legdivatosabb múzeumában bemutatkozó Capa-tárlat látogatottsági rekordokat döntött. Jövőre a varsói Nemzeti Múzeumban lesz egy nagyszabású fotóművészeti kiállítás, amely nemcsak a magyar fotográfia legjobb és világraszóló hagyományait mutatja be, hanem a közelmúlt és a jelen kiemelkedő magyar fotóművészetével is megismerkedhet a lengyel közönség. Szervezünk továbbá egy filmfesztivált is az utóbbi öt év legjobb magyar filmterméséből, és még ebben az évben a Kogart Galériával történő együttműködésben megnyílik a Varsói Művészeti Múzeumban a Magyar festészet aranykora című kiállítás, amely az 1830 és 1930 közötti időszakot öleli fel ? látható lesz Mednyánszky, Egry, Gulácsy, Rippl-Rónai, Iványi-Grünwald munkássága ?, de szeretnénk még egy nagyszabású tárlatot rendezni a magyar Nyolcak kapcsán is Varsóban. Úgy tervezzük, hogy ez utóbbi lesz majd az évad záróeseménye.
Készítette: Takács Erzsébet
Fotók: Balassi Intézet
Címlapfotó: Michal Ramus
