Itt került felszínre a nápolyi L’Orientale egyetem régészeinek ásatásai nyomán a Kr. u. I. század elején épített Cupra-templom. Marco Giglio régész, az egyetem professzora és az ásatás koordinátora úgy véli, a szokatlanul kiváló állapotú leletanyagnak köszönhetően mélyebben megismerhetők a rómaiak építészeti technikái, mérnöki tudásuk, a falfestményeken látható motívumok pedig a város gazdasági életébe nyújtanak betekintést.
A CNN beszámolt arról, hogy a régészek feltárták a mintegy kétezer éves szentélyt, amelynek falait és mennyezetét kék, sárga, vörös, fekete és zöld árnyalatokban pompázó freskók, virágfüzér-, gyertyatartó- és apró pálmaminták díszítik. Az ilyen leletek, amelyeken még mindig jól látható a festmény, különlegesen ritkák. „Ez az első alkalom, hogy egy ennyire széles színskálával, ennyire gazdagon és kidolgozott munkával díszített szentély falait ilyen jó állapotban tárjuk fel” – fogalmazott Marco Giglio, és hozzátette, hogy amint megtisztították, részletesen megvizsgálták és összerakták a kiásott körülbelül száz töredéket, remélik, hogy teljes képet kapnak arról, milyen lehetett egykor a templom.
Amiatt is különlegesek a festmények, mert az ún. ornamentális pompeji stílus általában a gazdag római és pompeji házakra jellemző, nem pedig a vallási épületekre. A különböző stílusok és dekoratív elemek kronológiája Giglio véleménye szerint a kétezer évvel ezelőtti kézművesek munkájáról adnak teljesebb képet, a minták és motívumok pedig arra a kérdésre is választ adhatnak, hogy egy vagy több műhelyben készítették-e őket.
A mennyezet égkék színe a mennyboltra utal, és arra, hogy a szentélyt egy istennő tiszteletére építették. Bár a templomot Cuprának hívják – az etruszkoktól a római mitológiába átkerült istennő után –, a régészek még nem azonosították biztosan, kit tiszteltek itt.
