Rodostó emlékezete szövegben és képben

Rodostói emlékek és tanulságok - Beszédes Kálmán, Rodostó magyar képírója címmel a Magyar-Török Baráti Társaság gondozásában jelent meg az a kötet, amely Hóvári János és Beszédes Kálmán tolmácsolásában a törökországi Rodostó történetét, magyar vonatkozásait tárja fel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában megrendezett bemutatón Hudecz Ferenc, az ELTE rektora a tekintélyes múltra visszatekintő török-magyar kapcsolatok jövőbeni ápolását hangsúlyozta, míg Vásáry István, az ELTE Orientalisztikai Intézetének igazgatója, a Magyar-Török Baráti Társaság elnöke kiemelte: a kötet elsősorban azzal foglalkozik, hogy mit jelent Rodostó a magyar történelmi tudat számára. Elmondta: Rodostó a magyar emigráns lét szimbólumává vált, olyan fogalmakat, élményeket testesít meg, amiket csak a magyarok tudnak átélni.

 

 

Hóvári János a kötetben nem tudományos összegzést kíván adni, sokkal inkább gondolatokat, nézőpontokat világít meg - vélte. A könyvben így megjelenik például az utódok, a rodostói életviszonyok, illetve a tanulságok kérdésköre is. Ahogy az igazgató rávilágított: a kötet második felét jegyző Beszédes Kálmán alkotásai sokáig ismeretlenek voltak a magyar közönség számára. A XIX. századi festő-grafikust Széchenyi Ödön hívta meg Törökországba, itt készítette el az 1890-es évek elején a rodostói emlékeket megörökítő rajzsorozatát. A kötetben megjelenő, mintegy 70 darabos válogatás eredeti példányait az ELTE Egyetemi Könyvtára őrzi. A művész szinte az egész Közel-Keletet bejárta, hagyatékában számos feljegyzés, útirajz várja, hogy újabb kötet megszületésének lehessen alapja.