Nyugati gót csapatok Alarich király vezetésével 410. augusztus 24-én meghódítják, és három napig fosztogatják Rómát. Az ie. 387-es "gall katasztrófa" után másodszor fordul elő, hogy a várost elfoglalják. Róma eleste az egész Római Birodalomban riadalmat és pánikot vált ki. Rómát, a világuralom szimbólumát és a keresztény világ központját elfoglalták a barbár pogányok! Kortárs szemtanúk és kommentátorok plasztikus képet adnak a mindenhonnan fenyegető gót és germán veszéllyel szembeni félelemről, és a jövőt illető kétségekről. A keresztény istenhit megrendül a pogány nyugati gótok elleni szégyenteljes vereség következtében. Még meggyőződéses keresztények is azt hangoztatják, hogy a szerencsétlenség a keresztény hitet leginkább követő császárok bűnei miatt sújtotta az államot. Róma vereségét egyúttal a civilizáció barbárokkal szembeni vereségének tekintik. A Róma elleni támadás az utóbbi két évben a város harmadik ostroma Alarich vezetésével. Már 408-ban, a hatalmas nyugat-római hadvezér, Stilicho meggyilkolása után ostrom alá vették Alarich csapatai Rómát, miután rabolva és gyújtogatva végigvonultak Itálián. Csak hatalmas váltságdíj ellenében - a senatus 5000 font aranyat, 30 000 font ezüstöt, 4000 selyemtunikát, 30 000 színezett bőrt és 300 font drága fűszert ajánlott fel - szüntették meg a nyugati gótok a blokádot, és vonultak el Etruriába. Már egy év múlva újra megostromolták a nyugati gótok Rómát, és a várost teljesen elvágták a külvilágtól.
