Hét római kori sírt, azok mellékleteként korabeli illatszeres üvegecskét, több fibulát, valamint korsó-pohár együttest is találtak a régészek egy, a pécsi belvárosban folyó építkezés során.
Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) régésze elmondta: a feltárt terület egy kisebb temető része lehetett a késő római időszakban, a Kr. u. 4. században. A helyi római lakosság körében ebben az időszakban szinte általános a téglasír használata, amelybe az elhunytakat szinte kizárólagosan fejjel nyugatnak temették el. A most előkerült sírok között volt ugyanakkor kelet–nyugat, nyugat–kelet, észak–dél és dél–észak tájolású is.
A temetőrészlet sokban hasonlít a pécsi Kossuth tér területén, Sopianae keleti temetőjéhez, ahova feltehetőleg a helyieknél szegényebb, betelepített lakosokat temettek, akik igyekeztek a helyi szokásokhoz igazodni. A két helyszín között jelentős különbség azonban, hogy a Felsőmalom utcában előkerült két temetőhelyen jellegzetes római, kiválóan megépített téglasír is volt.
Az egyik téglasírban az elhunyt lábfeje mellett a római sírokban gyakori üvegből készült korsó-pohár melléklet volt, más sírokban illatszeres üvegecske, a vállon a ruhát összefogó jellegzetes hagymafejes fibulák, azaz ruhakapcsoló tűk is előkerültek. Mindez jellegzetesen római anyagi kultúrára utal.
A korsó-pohár együttes nem először jelenik meg a Pécsett feltárt római kori emlékek esetében, hiszen ilyen látható megfestve az egyik pécsi világörökségi helyszínnek számító sír falfülkéjében is.
A két tárgy valláshoz nem köthető, így azt sem lehet megmondani, hogy keresztények vagy pogányok voltak az eltemetettek.
Tóth Zsolt régész tájékoztatása szerint a Sopianae körüli három temetőről már sok információ áll rendelkezésre, de az attól távolabb előkerült sírcsoportokkal – így a most feltárt temetővel – kapcsolatos konkrétabb állásfoglaláshoz jóval több adatra lesz szükség.
Fotók forrása: Janus Pannonius Múzeum
