Régészet Ostia Antica.jpg

Ókori római rituálékon használt tárgyakat fedeztek fel Ostia Anticában

A leletek között tökéletes állapotban fennmaradt kerámia, égetett állatcsontok és egy faragott fakehely is van.

Az ókori Róma melletti egykori kikötőváros, Ostia Antica a Tiberis folyó folyásának megváltozása miatt elvesztette jelentőségét, a középkorra teljesen elnéptelenedett. Ma egy hatalmas régészeti park és lelőhely, ahol folyamatosan tárnak fel újabb és újabb kincseket.

A mostani ásatási területen – ahol egykor Ostia legfontosabb istentiszteleti helyei voltak –, egy kút mélyén találtak különleges tárgyakat. Az akna fenekén lévő víz különös módon nemhogy tönkretette volna, hanem pont hogy megőrizte őket az elmúlt évszázadokban. A kutatók találtak Kr. e. 1–2. évszázadból származó őszibarackmagot, olajlámpákat és márványtöredékeket, de tökéletes állapotban fennmaradt kerámiát, égetett állatcsontokat és egy faragott fakehelyt is, amelyek új megvilágításba helyezik az ókori Róma vallási életét.

Mielőtt Kr. u. 380-ban a kereszténységet elfogadták a Római Birodalom hivatalos vallásaként, a rómaiak jellemzően több istenben hittek, könyörgéseiket és bocsánatkérésüket állatok feláldozásával nyomatékosították a kijelölt szent helyeken.

A most feltárt sertés- és szarvasmarhacsontokon és kerámiákon égési nyomok láthatók, amelyek arra utalnak, hogy az állatokat az istenségek tiszteletére rendezett rítusokon áldozták fel, főzték, majd ették meg. Az egyik leglátványosabb felfedezés egy faragott fakehely vagy tölcsér, amelynek a régészek még mindig próbálják meghatározni pontos funkcióját. Úgy vélik, talán valamilyen hangszerként, például sípként használták.

Az újonnan felfedezett tárgyakat a régészeti park szakemberei restaurálják, majd a Museo Ostiensében mutatják be, amely hároméves felújítást követően június végén nyitja meg újra kapuit a látogatók előtt.

A cikk forrása itt olvasható.

Ez is érdekelheti

Kiállítóhely és kutatóközpont is lesz a debreceni Természettudományi Múzeum

Több mint 100 év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. A debreceni épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja lesz.

Hírmozaik – január 30.

Döntöttek az idei HAB-díjakról, Zaz ismét Pesten koncertezik, márciusig várják a pályázatokat az óvodáktól és félszáz kísérőprogram látogatható a budapesti divathéten.

Elhunyt Kőszegi Imre, a magyar jazz kiemelkedő alakja

A dobos, zeneszerző, Liszt Ferenc-díjas magyar jazzmuzsikus, aki számos világsztárral játszott együtt, csütörtökön, 81 évesen halt meg – tette közzé a jazz.hu szakmai portálon bejelentett gyászhírt az MTI.

Hírmozaik – január 29.

Rudolf Péterrel elégedett a főváros, évszázados könyvborító rejtette a Gutenberg-biblia töredékét, ismét világszínvonalú a Bartók Tavasz, és Szentendrére jönnek Erdély ízei.