Az ókori Róma melletti egykori kikötőváros, Ostia Antica a Tiberis folyó folyásának megváltozása miatt elvesztette jelentőségét, a középkorra teljesen elnéptelenedett. Ma egy hatalmas régészeti park és lelőhely, ahol folyamatosan tárnak fel újabb és újabb kincseket.
A mostani ásatási területen – ahol egykor Ostia legfontosabb istentiszteleti helyei voltak –, egy kút mélyén találtak különleges tárgyakat. Az akna fenekén lévő víz különös módon nemhogy tönkretette volna, hanem pont hogy megőrizte őket az elmúlt évszázadokban. A kutatók találtak Kr. e. 1–2. évszázadból származó őszibarackmagot, olajlámpákat és márványtöredékeket, de tökéletes állapotban fennmaradt kerámiát, égetett állatcsontokat és egy faragott fakehelyt is, amelyek új megvilágításba helyezik az ókori Róma vallási életét.
Mielőtt Kr. u. 380-ban a kereszténységet elfogadták a Római Birodalom hivatalos vallásaként, a rómaiak jellemzően több istenben hittek, könyörgéseiket és bocsánatkérésüket állatok feláldozásával nyomatékosították a kijelölt szent helyeken.
A most feltárt sertés- és szarvasmarhacsontokon és kerámiákon égési nyomok láthatók, amelyek arra utalnak, hogy az állatokat az istenségek tiszteletére rendezett rítusokon áldozták fel, főzték, majd ették meg. Az egyik leglátványosabb felfedezés egy faragott fakehely vagy tölcsér, amelynek a régészek még mindig próbálják meghatározni pontos funkcióját. Úgy vélik, talán valamilyen hangszerként, például sípként használták.
Az újonnan felfedezett tárgyakat a régészeti park szakemberei restaurálják, majd a Museo Ostiensében mutatják be, amely hároméves felújítást követően június végén nyitja meg újra kapuit a látogatók előtt.
A cikk forrása itt olvasható.
