Róma

XIV. Leó útja a vasalódeszkától a Szent Péter-bazilika oltáráig

A pápa testvére, John Joseph Prevost szerint öccse ugyanúgy szeretett indiánost játszani, mint bármelyik másik gyerek, csak ő még „paposat” is szívesen játszott. A vasalódeszkájuk volt az oltár.

Gladiátorjátékokat ígér a Colosseum új igazgatója

Kinyitná a Colosseumot a kulturális rendezvények és a város lakói előtt az ókori amfiteátrum új igazgatója, Simone Quilici, aki gladiátorjátékokat és popkoncertet is ígért a La Repubblicának adott október 15-i interjúban. A fellépők között elsőként Stinget és Paul McCartney-t akarja meghívni.

Lepecsételte a csendőrség a legrégebbi római kávéházat

Hosszas jogvita után lepecsételte a csendőrség az elegáns római Condotti utcában, a Spanyol lépcső közelében található Antico Caffè Grecót, és a kulcsokat átadták a jogos tulajdonosnak, az Izraelita Kórháznak. A bezárás előtt háromszáz műtárgyat, közöttük festményeket, szobrokat és értékes régiségeket foglaltak le.

Újra fürdőzhetővé tennék Róma folyóját

Öt éven belül az olasz főváros szeretné elérni, hogy úszni lehessen a Tevere folyóban – jelentette be csütörtökön Róma főpolgármestere.

Már tizenhárom pápát megért a legnagyobb vatikáni napilap

Ötvenezredik számát ünnepelte a héten a L’Osservatore Romano című szentszéki napilap, amely 164 éve jelenik meg.

XIV. Leó pápa: Építsetek emberségesebb világot

– Keressétek az igazságot, változtassatok életmódot, építsetek emberségesebb világot – mondta XIV. Leó pápa a Jubileumi Ifjúsági Találkozó fiataljainak a római Tor Vergata mezején a szombat esti virrasztáson. A vasárnapi szentmisén pedig arra figyelmeztetett a katolikus egyház feje, hogy életünk teljességét nem a birtoklás adja, hanem a befogadás és a megosztás öröme.

Felújítják a római gladiátoriskolát

Hamarosan elkezdődik a római Colosseum melletti Ludus Magnus, a négy ismert gladiátoriskola legnagyobbikának a felújítása.

Különleges világítást kapott Traianus császár piaca

A Traianus császár által építtetett és az ókori Róma egyik történelmi és építészeti jelképének számító piac új díszkivilágítást kapott, amelynek fényeit Roberto Gualtieri főpolgármester kapcsolta fel csütörtök este.

Pasolini külvárosi garzonjából múzeum lesz

A római lakást november 2-án, Pasolini halálának 50. évfordulója alkalmából adják át a közönségnek.

Több a turista Olaszországban, mint amennyien az országot lakják

Először haladta meg tavaly Olaszország lakosságának a számát az ország jelentősebb turisztikai látnivalóit felkereső fizető turisták száma.

Michelangelo vonakodva festette meg, most bezár a Sixtus-kápolna

Újra a Sixtus-kápolnára figyel a világ – május 7-én kezdődik a pápaválasztó konklávé, amelyen döntenek Ferenc pápa utódjáról. A magyar nyelvben az olasz elnevezés fordításából adódóan „Sixtusi kápolnaként” is emlegetett szentélyről gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.

Bacchánsnők, vadászok és szatírok mulatoznak az újonnan felfedezett pompeji freskókon

A Bacchus-kultusz titkait feltáró festmények egy különös rituálét örökítenek meg, amely új megvilágításba helyezi az ókori vallási gyakorlatokat.

Nagy Caravaggio-kiállítás nyílt Rómában

A katolikus egyház által meghirdetett szentév alkalmából nyílt tárlaton látható lesz többek között az Ecce homo, valamint Maffeo Barberini arcképe, akit később VIII. Orbán néven koronáztak pápává.

Michelangelo nehéz természetű zseni volt

Ötszázötven éve, 1475. március 6-án született Michelangelo Buonarroti, a Pietà, a Mózes, a Dávid-szobor, a Sixtus-kápolna monumentális freskójának alkotója, a római Szent Péter-bazilika kupolájának tervezője, aki a festészetben, a szobrászatban, az építészetben, sőt a költészetben is kimagaslót alkotott.

Filmeken keresztül ismerhetjük meg Rómát

Milyen volt az orvostudomány a Római Birodalomban? Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum filmeken keresztül igyekszik megválaszolni a kérdést – a téma szakértőinek segítségével.

Farinelli, a párbajhős kasztrált kedvéért operaházat alapított a spanyol király

Háromszázhúsz éve, 1705. január 24-én született Farinelli, a leghíresebb kasztrált szoprán, akit minden idők egyik legnagyobb hatású operaénekesének tartanak. V. Fülöp és VI. Ferdinánd spanyol királyok udvari zenészének nevét a legtöbben a róla készült film nyomán ismerhetik.