Újra fürdőzhetővé tennék Róma folyóját

Öt éven belül az olasz főváros szeretné elérni, hogy úszni lehessen a Tevere folyóban – jelentette be csütörtökön Róma főpolgármestere.

shutterstock_2469018533.jpg
Fotó: Angela Cini / Shutterstock

A francia hatóságok száz év után először idén júliusban engedélyezték a Szajnában való fürdést azt követően, hogy a tavalyi párizsi olimpia úszószámaihoz jelentősen javították a víz minőségét.

Roberto Gualtieri római főpolgármester a példát követve a Teverét is alkalmassá akarja tenni a fürdőzésre, ezért munkacsoportot állított fel a kezdeményezés megvalósítására, az országos és regionális hatóságok közreműködésében is bízva. Gualtieri szerint a kitűzött cél öt éven belül maradéktalanul elérhető, erről Japánban, az oszakai világkiállításon tett látogatásán beszélt.

Hozzátette: a projekt költségeit ugyan még nem becsülték meg, de valószínűleg annál az 1,4 milliárd eurónál (550 milliárd forintnál) kevesebbe kerülne, amit a Szajna megtisztítására költöttek Párizsban, mivel a Tevere vize kevésbé szennyezett.

A folyóban egészen az 1960-as évekig lehetett fürödni, amíg be nem tiltották a szennyezettsége miatt. Manapság több száz eurós bírságot kockáztat az, aki megmártózik a folyóban. Az a hagyomány azonban fennmaradt, hogy szilveszterkor búvárok ugranak a folyó vizébe Róma egyik hídjáról.

A Róma szívét átszelő Tevere, latinul Tiberis fontos szállítási és közlekedési útvonal. Az utóbbi években azonban megritkult a partjain sétálgató vagy a vizén közlekedő helybeliek száma. A városháza a jubileumi szentév alkalmából megtisztította a folyópartot, hogy vonzóbb legyen a polgárok és a turisták számára.

Párizsban évtizedekbe telt, hogy a Szajnát ismét visszaadhassák az úszóknak, és az olimpiai számok megrendezése után továbbra is kétséges, hogy meg tudják-e őrizni az ehhez szükséges vízminőséget. Az olimpia alatt az E. coli baktérium fertőzések elkerülése végett a sportolók gyógyszert szedtek, és néhány vizes számot el is kellett halasztani, amíg el nem érték a megfelelő vízminőséget.

Ez is érdekelheti

Megihlette a balatoni táj és Füreden még fát is ültetett a Nobel-díjas költő

Százhuszonöt éve, 1901. augusztus 20-án született Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő, műfordító, kritikus, az olasz hermetizmus egyik vezető egyénisége, a Vizek és földek, a Nap nap után, az És hirtelen beesteledik, illetve a Tartozik és követel című kötetek szerzője.

Gyere velünk a rendszerváltás előtti Balaton nosztalgikus világába!

Sok minden változott a rendszerváltás óta a Balaton körül, legendás szállók, diszkók, strandok tűntek el, de azon a bizonyos aranyhídon akár vissza is mehetünk a múltba, emlékeink révjébe. Azokba az időkbe, amikor a Balaton partját a munkásosztály Riviérájának, az italodiszkó Ibizájának is nevezték.

Ingókövek, emlékházak, vadaspark és pálinkafőzde – Egy nap a Velencei-tó környékén

Bár jelenleg sajnos rekordalacsony a Velencei-tó vízállása, nem kell kihagyni a lehetséges útitervek közül, mert hazánk egyik legkedveltebb nyaraló- és kirándulóhelye számos természeti és kulturális értéket tartogat. Mivel a tó akár kerékpárral is könnyen körbejárható, tegyünk mi is egy kört Velencétől Kápolnásnyékig, és nézzünk körül, milyen látnivalókat érdemes felkeresni.

Ma már nem jár a nevezés mellé egy oldal szalonna: kezdődik a Kékszalag

„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot.