043_AC_20250226011.jpg

Bacchánsnők, vadászok és szatírok mulatoznak az újonnan felfedezett pompeji freskókon

A Bacchus-kultusz titkait feltáró festmények egy különös rituálét örökítenek meg, amely új megvilágításba helyezi az ókori vallási gyakorlatokat.

Pompeji romjai között új freskókat fedeztek fel, amelyek betekintést nyújtanak Bacchus misztériumainak vallási szertartásaiba. A Kr. e. 40 és 30 közötti időszakra datálható falfestmények egy megalográfia részei, amely három falon fut végig, és életnagyságú alakokat ábrázol. A jelenetek a római Bacchus – a bor, termékenység és vallási eksztázis istenének – követőit mutatják be, köztük táncoló bacchánsnőket, vadászokat, akik egy megölt kecskét vagy kardot tartanak, valamint fiatal szatírokat fuvolázás és italáldozat bemutatása közben.

A központi jelenetben egy fiatal nő és egy idős férfi fáklyával látható, ami egy beavatási szertartás része lehetett. A figurák piedesztálon állnak, ami kiemeli őket a kompozícióból. Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója szerint a freskó egy titkos vallási beavatás jelenetét ábrázolja, amely hasonló más ókori misztériumkultuszokhoz, például a Démétér- és Ízisz-kultuszhoz.

A felfedezés néhány nappal azután történt, hogy a régészek feltártak egy nagyszabású, magánkézben lévő fürdőkomplexumot egy pompás lakomateremmel. Pompeji, amelyet a Vezúv kitörése pusztított el 79-ben, ma is Olaszország egyik leglátogatottabb UNESCO világörökségi helyszíne, ahol még mindig jelentős területek várnak feltárásra.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – október 21.

Táncművészeti performansszal zárul a szentendrei Művésztelep 100, novemberben érkeznek az új Kajla-útlevelek, új pályázatokat ír ki az NKA.

Akár a világ legrégebbi hajóroncsa is lehet a Törökországban talált lelet

A török kulturális miniszter az X-en jelentette be a felfedezést, amelyet a Kekova-szigethez közel, a déli Antalya tartományban tettek.

Julius Caesar beszámolói elevenedtek meg a párizsi ásatáson, fény derülhet a város múltjára

Több mint kétezer éves, húsz méter hosszú falat fedeztek fel a nyáron Párizs belvárosában, amely az első tárgyi bizonyítéka lehet a város gall eredetének.

Hetek óta találgatják, mit fedeztek fel Óbudán a föld alatt

Augusztusban rejtélyes római kori épület maradványai kerültek elő egy építkezésen. A ritka nagy méretekkel rendelkező lelet nemcsak grandiózussága miatt különleges: a kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, milyen célt szolgálhatott.