A hőskorban a romániai közszolgálati televízió bukaresti toronyépületében, a kilencedik emeleti szerkesztőségi szobákban a romániai televíziózás klasszikusaivá vált személyiségek évente átlag 600 politikai-gazdasági témájú híradóanyagot, mintegy 100 vezető riportot, 150 zenei műsort, 60-70 politikai kommentárt készítettek.
A televíziózás volt és mai magyar munkatársai egyaránt vallják: olyan műsorok voltak ezek, amelyek szakmai szempontból ma is vállalhatók. A román kommunista rendszer azonban 1985-ben egyetlen telefonos utasítással megszüntette a magyar adást. Ezzel véget is ért a romániai magyar televíziózás tizenhat esztendeig tartó első fejezete, négy éven át, 1989 karácsonyáig nem hangzott el magyar szó a román közszolgálati televízióban.
Az 1989-es romániai változások után a magyar adás néhány régi szerkesztője műszaki háttér nélkül, amatőr videósok segítségével újraindította a magyar nyelvű műsort. Az erdélyi magyarokról erdélyi magyaroknak szóló riportokat nem kellett már "becsomagolni", lehetővé vált a hiteles, szókimondó, világos tájékoztatás. A változást követő első időszakban nagyon sokan nézhették a magyar adás közéleti eseményeket feldolgozó adásait. Drámai tárgyilagossággal tudósítottak például az 1990. március 19-i marosvásárhelyi véres konfliktusról vagy a bukaresti televízió székháza elleni, 1990 júniusában végrehajtott támadásról.
Az újraindult magyar adás kínálata egyre bővült: a híradó és a kulturális tájékoztató műsorok mellett kedveltekké váltak a stúdióbeszélgetések, amelyeken a magyarságot érintő olyan kérdések kerültek terítékre, mint a népesedés, a kivándorlás, az anyanyelvi oktatás, az önálló magyar egyetem visszaállítása vagy a Babes-Bolyai egyetem "magyar vonulatának" fejlesztése, a magyarság gazdasági megerősödése, az autonómia. Helyet kaptak az adásban oktató-ismeretterjesztő filmek, ifjúsági és kabaréműsor, könnyűzenei művek, a népi kultúrát ápoló rendezvények.
A kilencvenes évek második felétől kezdve a bukaresti magyar szerkesztőség romániai monopóliuma megszűnt, megjelent a számos kábeltévé-hálózat által Romániában is sugárzott magyarországi adó, megjelentek a román közszolgálati televízió magyar nyelvű területi stúdiói Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. Ezeken kívül vannak helyi - aradi, brassói, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi - magántelevíziók is.
A román közszolgálati televízió magyar adása az erdélyi magyarság történelmének részét alkotja. Ezért ünnepelt együtt a szakma idősebb és fiatal korosztálya pénteken a székelyföldi városban a Csíki Játékszínben. A műsorban Nagy István és Grosu Magdolna műsorvezetésével fellépett Cári Tibor, az Open Stage, Dancs Annamari, a NemEZ, Hary Judit és Ádám János, Laczkó Vass Róbert és Székely Zselyke, Nagy Ibolya, a Knock Out, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Az évforduló tiszteletére a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületében Markó Attila, a kormányzati Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára fogadást adott.
