Romek, a lengyelek ötvenhatjának mártírja

Kultpol

 

 
A világtörténelem legnagyobb szovjetellenes felkelésének, a magyarországi 1956-os forradalom és szabadságharcnak és előzményének, a poznani júniusnak állít emléket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Poznani Részlege és magyar partnerei által összeállított, 32 fényképekkel gazdagon illusztrált tablóból álló kiállítás. A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és az évek óta tartó megalázottság ellen 1956 június 28-án kezdték meg a tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett és konkrét követeléseket megfogalmazó forradalmi megmozdulássá alakult.

 

A Sztálin Fémművek dolgozói a pártbizottsághoz vonultak, politikai szabadságot, vallásszabadságot és az anyagi feltételek javulását követelve. Mivel a pártvezetés szóba sem állt velük, behatoltak az épületbe. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom egy háromezer fős páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte meg. A katonai attaknak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves diák, Romek Strzałkowski, akit lesből lőttek le. A megtorlás során hétszáz embert börtönöztek be. A vérbe fojtott ellenállás hatása azonban továbbgyűrűzött: a lengyel társadalmi viszonyok ? a pártvezetésben bekövetkezett változások következtében, a "lengyel Nagy Imre", Gomulka visszatérésével ? valamelyest javultak, de az áldozatok emlékezete jó ideig tabu maradt Lengyelországban.

A poznani felkelés szolgált előzményül a kommunista diktatúra rabláncát magáról lerázni kívánó magyar nép szabadságküzdelmének. 1956. október 23-án a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási tüntetésre határozták el magukat, mely világtörténelmi eseménysorrá alakult. Poznan emlékezete még erősebb szolidaritásérzetet váltott ki a lengyel nemzetben a magyar forradalom reményteljes kezdetekor: a lengyelek szó szerint vérüket adták a magyar szabadságért, hiszen hatalmas mennyiségű és összegű adományokat, valamint vérszállítmányokat jutattak a szovjetek és a kommunista karhatalom által ostromlott Budapestre. A két nemzet összetartozását és sorsközösség vállalását erősítette e két tragédia. A kiállított korabeli dokumentumok a két városnak, Poznan és Budapest hősies áldozatvállalásának a dokumentumai. A tablókiállítást néhány korabeli, a két város ötvenhatos eseményeit felidéző tárgy gazdagítja: lengyel szamizdat kiadványok, valamint a budapesti forradalom apró relikviái.

Az Emlékpont legújabb időszaki kiállítását Lázár János, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselője, valamint Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete nyitja meg szerdán délután 5 órakor az Emlékpontban. Köszöntőt mond Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetője, hárfán közreműködik Olasz Flóra.

A tárlat 2012. március 25-ig tekinthető meg Hódmezővásárhelyen, az Emlékpontban.