Baráti Kristóf: Nagyon sok fiatal keresett meg konzultációs céllal, így arra gondoltam, mindezt intézményes formába kellene önteni. A kurzus azt is demonstrálja, hogy mindhárman, akik tanítunk, nyitottak vagyunk a fiatalok felé, a közös munka irányába, amelynek lényege a közös gondolkodás, a közös koncepció kialakítása. Ez az áramlás oda-vissza hat, hiszen a tanítás során egy előadónak újra kell értelmeznie a nyilvánvaló, a már megfogalmazott dolgokat is. Így, ha a munka jó formában zajlik, a tanárnak ez legalább annyit ad, mint a növendéknek. Amit a hangszerről tanulhattam, azt nem utolsó sorban a Párizsban élő mesteremtől, Eduard Wulfsontól kaptam és ez a tudás maximálisan átöleli a hegedülésben jelentkező összes jelenlegi problémát. Azt gondolom, hogy az a fajta tanítás, amit én szeretek, az elsősorban erről szól és ez az, amire a legnagyobb igény van. A hegedűsök legtöbb problémája ugyanis nagyon prózai: fekvésváltás, húrváltás, vonókezelés, pozíció vibrátók. Természetesen nemcsak az eszközpark ápolásáról lesz szó, mert a kurzust kamarazenei képzéssel színesítettük. A kamarazenei szemlélet nagyon fontos mind a szólista, mind a zenekari munkában, ezért fektetünk erre ilyen nagy hangsúlyt. Számos, hasonló kurzus létezik ma szerte a világon, de ezek általában az éves tanítás bónuszaként szolgálnak, vagyis ugyanazok a növendékek tanulnak ugyanazoknál a tanároknál. Lényeges lenne azonban - és erre valódi igény van, hiszen minden, tanáronként 10-10 hely foglalt a tihanyi kurzuson -, hogy más információk, más zenei szemlélet, más hangszeres megoldások is megjelenjenek a diákok előtt.
Bársony Péter: Kamarazenésznek, szólistának és zenekari zenésznek is tartom magam, e mellett tanítok is és mindezek kombinációjában, mindegyik területen való maximális helytállásban látom a kihívást. Sokat tanítok, legutóbb Londonban tartottam mesterkurzust, de itthon is sokan keresnek meg brácsás növendékek, ezért örömmel mondtam igent Baráti Kristóf barátomnak, amikor megkeresett a mesterkurzus ötletével. Nagy örömömre szolgál, hogy bár első alkalommal hirdettük meg a zenei tábort, itthonról és külföldről is szép számban jelentkeztek. A kurzus célja, hogy segítsük a konzervatóriumokba, a Zeneakadémiára járó növendékek abban, hogy elsajátítsák azt a tudást (szakmai rutint, önbizalmat, speciális, hangszeres és zenei ismereteket), amely segítségével el tudják kezdeni és meg tudják alapozni karrierjüket. Július 15-én nyílt napot is rendezünk, ahová azokat várjuk, akik még nem éreztek elég bátorságot a jelentkezéshez és a közreműködéshez. Nekik is alkalmat szeretnénk biztosítani arra, hogy betekintést nyerjenek a kurzus mindennapi életébe és tájékozódjanak a színvonal felől is. A július 11-17-ig tartó rendezvényt nagyszabású koncerttel zárjuk, amit a Starlet Music Management szervezésében, a Trónörökösök a színen sorozat keretében tartunk, és ahol együtt muzsikálnak majd tanárok és növendékek. Többek között Bach Brandenburgi versenye, Vivaldi Négyhegedűs versenye, Britten Simple Symphony című darabja szólal meg. Egy különlegességgel is készülünk, ugyanis Tihanyi László, külön erre az alkalomra komponált trióját is előadjuk Baráti Kristóffal és Várdai Istvánnal.
Várdai István: Tihany kiváló helyszíne lesz a mesterkurzusnak, mert a nyugodt környezet nagyon sokat fog segíteni az elmélyülésben és abban, hogy mindenki meghallja a csendet - hogy megélje a tudat megtisztulását és ebből az állapotból kiindulva már a hangoknak is más jelentőségük lesz. Mind szóbeli mind gyakorlati, hangszeres problémákat megoldó tanítást szeretnék, olyat, ami teljes mértékben személyre szabott. Az én szememben egy tanár hozzáállása mindig is egy terapeutáéhoz hasonlított, aki az adott jelenségre, az adott problémákra kell, hogy megkeresse a jelenlegi, aktuális választ. Hogy később mi történik, az egy más kérdés, de ha konzekvensen adja át a tudást, el tudja érni, hogy a diák egy idő után saját maga oldja meg és alakítsa ki az elképzeléseit. Július 15-én nyílt napot is tartunk, ami nagyon jó alkalmat ad majd arra, hogy a növendékekkel ne csak a darabot, ne csak annak előadását, hanem azt is gyakoroltassuk, hogy hogyan kell a közönség jelenlétét eliminálni. Ezen túl lehet strandolni, sétálni, tudunk órán kívül is beszélgetni. Örülök annak, hogy ilyen fiatalon már mesterkurzust tarthatok, mert a növendékek - talán az életkori sajátosságokból adódóan is - rengeteg kérdést meg mernek velem osztani. Én hasonló nyitottsággal fogok feléjük fordulni, így azt remélem, közösen minden felmerülő kérdésre választ tudunk találni.
