Unicumos palack, Salgótarjáni Palackgyár Rt. (20. sz. eleje)
A salgótarjáni üveggyár elődjében, a kimondottan palacküveg gyártására szakosodott Lukács Béla hutában 1893-ban indult meg a termelés. A gyár első két évtizedében kizárólag kézi fúvásos módszerrel gyártotta a különféle űrméretű ásványvizes-, boros-, sörös-, likőrös-, valamint gyógy- és vegyszerespalackokat. Általában 0,1–2 literes üvegeket, 2–25 literes demizsonüvegeket és hatvanliteres savballonüvegeket. A zöld palackot a 20. század elejétől a Zwack cég egyik beszállítójává előlépett salgótarjáni üveggyár gyártotta a cég legismertebb terméke, a Zwack Unicum számára. Eleinte kézi fúvással, majd az 1930-as évek első felétől Kiko félautomata palackfúvógépen állították elő.
Borospalack, Salgótarjáni Üveggyár Rt. (1941 és 1944 között)
Az első magyar gyáripari üvegtervező iparművész Mánczos József volt. 1927-ben bútortervezőként végzett az Iparművészeti Iskolában, ám mivel a szakterületén nem tudott elhelyezkedni, az 1930-as évek elején elfogadta a Salgótarjáni Üveggyár meghívását, amely ekkor exportrendelésekre törekedve művész tervezőket alkalmazott. Az üzem akkortájt kezdett áttérni a közönséges zöld palackok gyártásáról a színes – többé-kevésbé már művészinek tekinthető – üvegekére. A magyar üvegipar első tervező iparművésze közel negyven éven át, 1967-os nyugdíjazásáig volt a Salgótarjáni Öblösüveggyár vezető tervezője. Üvegkészletei 1935-ben Brüsszelben, a világkiállításon, 1938-ban Ankarában, egy magyar iparkiállításon, valamint Zürichben is szerepeltek, terveit számtalanszor díjazták. 1965-ben Munkácsy-díjat kapott „külföldi és hazai iparművészeti kiállításokon bemutatott munkáiért”.
Félautomata ásványvizespalack (1930 körül)
A salgótarjáni palackgyár 1925-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tulajdonába került. A bánya az élelemtárai számára már korábban is rendelt az üveggyártól Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. feliratos csatos szikvízüvegeket, 1922-ben például tizenötezer zöld patentszikvízüveget. Ezek az aljukon bányászjelvényes üvegpalackok valószínűleg az üveggyár SKB Rt.-s korszakának (1925–1948) emlékei.
Felvonulási váza, Salgótarjáni Üveggyár (1952)
Ezt a kézi fúvott, több részből készült, színtelen, csiszolt vázát az 1950-es évek elején készíttette a gyár vezetősége a szocialista korszak egyik legnagyobb ünnepére, a május 1-jei felvonulásra. Az 1970-es évek végéig használt, közel egy méter magas vázát négy ember vitte saroglyán. A három darabból fúvott, csiszolt felvonulási ereklye készítésében a gyár mesterüvegfúvói és vezető csiszolói működtek közre. A jelesebb évfordulókon virágok kerültek bele.
Hutaváza, Salgótarjáni Üveggyár (1970-es évek)
Ez a kézi fúvott, színtelen, habosított fekete talp Gritz Viktor hutamester munkája. A professzionális üvegtervezők kinevelése előtt a formatervezésben jelentős szerepet vállaltak a vezető csiszoló- és hutamesterek. Az 1950–1960-as években az üvegipari formatervezésben a több évtizedes szakmai tapasztalatokat felhamozó mesterüvegfúvók, hutamesterek és csiszolómesterek is részt vettek. 1963-ban Gritz Viktor hutamester volt az első díjazott Az év legszebb terméke versenyen, és 1966-ban a székesfehérvári István Király Múzeumban rendezett, Mai magyar üvegek című kiállításon is szerepeltek a munkái. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban az 1966. évi pártkongresszus tiszteletére tervezett, prizma- és hasábalakú, tömör, csiszolt, szálvirágos, valamint habosított üvegből készített fehér, zöld, lila, bordó padlóvázái nagyon tetszettek az Iparművészeti Tanács tagjainak.
Boroskehely, Salgótarjáni Öblösüveggyár (1970-es évek)
Ez a fúvott, bordó réteges, gravírozott medveábrázolással díszített kehely a Kádár János hatvanadik születésnapjára gyártott asztali készlet másolata. Az erdők-mezők vadjait bemutató készlet a Budapesten 1971-ben megrendezett Vadászati Világkiállításra készült, majd ilyet rendeltek Kádár János hatvanadik születésnapjára is, akinek hobbija volt a vadászat.
Váza, Salgótarjáni Öblösüveggyár (1967)
Az állami és megyei pártszervek állandó megrendelői voltak a gyárnak. A szocialista hatalom állami ünnepei a gyár üvegfúvói és a gravírozócsoport számára is állandó munkát kínáltak. A nagy októberi szocialista forradalom hatvanadik évfordulójára rendelt váza érdekessége, hogy a forradalmi események mellett az első szovjet űrhajós, Jurij Gagarin is megjelenik rajta.
Bonbontartó a skandináv karácsonyi készletből, Salgótarjáni Öblösüveggyár (1980-as évek)
Az év egyik legfontosabb kereskedelmi időszaka az üveggyár számára már az 1930-as években is a karácsonyi volt. Csiszolt üvegárut, arany- és ezüstdíszítésű karácsonyi készleteket exportáltak az angol és az amerikai piacra. Az 1980-as években a gyár a skandináv piacot is meghódította karácsonyi termékeivel. Svédországban nagy népszerűségnek örvendtek a Fyrklövern és a Kjellström cég által rendelt kollekciók, különösen a Kjellström megrendelésére készített svéd Mikulás-, azaz St. Nicklas-dekorral festett karácsonyi készletek.
Heineken söröspohár (2000-es évek)
A Salgótarjáni Üveggyár és jogutódai már a fehérüveggyártás 1927-es megindítása óta a hazai, majd a nemzetközi szesz- és vendéglátóipar beszállítói voltak. Az italiparnak gyártott korsók, kelyhek, poharak dekorálására az 1970-es évek közepétől a szitanyomást is használták. Gépi szitanyomásúak a Heineken cég számára gyártott söröspoharak is, amelyek közt ott találjuk a 007 logóval ellátott darabot. A St. Glass Salgótarjáni Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. megszűnéséig a Heineken egyik legnagyobb beszállítója volt.
Bikavér boroskehely. Tarján Glass Kft. (2013)
A salgótarjáni kézi üveggyártást 2012-ben indította újra a Tarján Glass Kft. Különleges termékei közül kiemelkedik a Magyar Termék nagydíjas Vitrum et Anima (üveg és lélek – A szerk.) boroskehelykészlet, amely a magyarországi borkultúra jellegzetes borai számára készült. E fúvott, színtelen poharat Dósa Zsuzsa tervezte.
Fotók: Shah Timor
