Sándor Frigyes-emléktáblát avatnak

A sokoldalú zenepedagógus, karmester és művészeti vezető valamint felesége, Dénes Vera gordonkaművész, pedagógus emléke előtt a házaspár közös lakhelyén, a Kresz Géza utca 17. szám alatt tiszteleg emléktábla-avatással a zenekar és a XIII. Kerületi Önkormányzat - amely 2012 óta támogatja az együttest.

Hétfőn "rezidenciájukon", az Óbudai Társaskör kisszalonjában kamarakiállítás nyílik, a zenekar plakátjait, különleges koncertfelvételeit, aranylemezeit, díjait, a turnék és a világhírű szólistákkal való együttműködés pillanatait megörökítő életképeket láthatnak az érdeklődők április 17-ig.

Sándor Frigyes hegedűművész, karmester és hegedűtanár polgári család harmadik gyermekeként született. Hangszeres karrierjének első fontos állomása a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület keretében végzett hangversenymesteri munkája 1926-tól 1933-ig. harmincas-negyvenes években különböző alkalmi és hosszabb időszakon át állandó összetételű együtteseket vezetett. Ezeknek egy része 1939-től kezdve már csak az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület) keretében jutott pódiumhoz, ez azonban azt is jelentette, hogy a híres Goldmark-termi koncerteken Sándor Frigyes a magyar művészeti élet számos kiválóságának is partnere lehetett. Ez időben került sor korai karmesteri tevékenységének legjelentősebb eseményére: 1941-ben ő vezényelte Bartók Divertimentójának budapesti bemutatóját. A II. világháború befejezése után Sándor Frigyes az újjáéledő fővárosi hangversenyéletben (a Székesfővárosi Zenekar élén) jelentősebb karmesteri feladatokat kapott, valamint a megalakuló Fővárosi Zeneiskola-szervezet és az újrainduló Nemzeti Zenede tanára lett, ahol hegedű és kamarazene tantárgyakat tanított.